Tavaly csaknem 6 ezer külföldit állított elő a rendőrség és határőrség, legtöbbjüket hatósági engedély nélküli munkavégzés miatt. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint zömében román, illetve ukrán állampolgárokat alkalmaznak munkavállalási engedély nélkül, de gyakori a szerb, a moldáv, a vietnami, illetve a kínai illegális munkavállaló is. A külföldiek papírok nélkül jellemzően az építőiparban és a mezőgazdaságban, illetve a feldolgozóiparban találhatnak munkát Magyarországon. A nagyobb cégek nem merik vállalni a külföldiek illegális foglalkoztatását, a munkaügyi felügyelők többnyire olyan vállalkozásokat fülelnek le, amelyeknél az alkalmazotti létszám nem éri el a húsz főt. Tavaly több mint 600 millió forint bírságot szabtak ki az OMMF ellenőrei a munkavállalási engedélyek hiánya miatt, amelyek beszerzése egyébként a munkaadó feladata.
Egyre gyakoribb, hogy a munkavállalás céljából kiadott vízum és tartózkodási engedély is hiányzik. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tájékoztatása szerint az idegenrendészeti hatóságok tavaly 95 esetben szabtak ki emiatt bírságot, míg 2006 első félévében már több mint 120 alkalommal. Az említett papírokat ugyan a külföldi munkavállalónak kell megszereznie, hiánya esetén azonban a munkáltatót büntetik, legfeljebb félmillió forintra.
A legálisan Magyarországon dolgozó külföldi jogosult valamennyi egészségbiztosítási ellátásra, sőt közeli hozzátartozója, élettársa is, amennyiben jövedelme nem haladja meg a havi 18 750 forintot. Az EU-ból érkező munkavállalók a magyar családtámogatási ellátásokat is megkaphatják bizonyos esetekben, így például jár a családi pótlék akkor, ha – biztosítási jogviszonyban nem álló – házastársuk egy másik tagállamban él a gyermekekkel. Ha az uniós állampolgár egy évnél hosszabb ideig dolgozik hazánkban, nyugdíja arányos részét a magyar államkasszából fizetik. Kétoldalú egyezmények alapján az arányos nyugdíjra a nem uniós országok – például Románia – állampolgárai is jogosultak lehetnek.
