Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs döntés és mandátum a tizenharmadik havi bér és egyes pótlékok megszüntetésére, illetve a teljesítményalapon differenciált bértömeg-gazdálkodás bevezetésére vonatkozóan – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kiss Péter. A munkaügyi miniszter szerint az államreform-bizottság szakértőinek javaslataként kiszivárogtatott anyag csak egy a sok közül, olyan ötlethalmaz, amelynek néhány elemét mérlegelni kell. Ilyen például a közszférára vonatkozó egységesített teljesítményértékelési rendszer megteremtése, amelyre Szetey Gábor, az Argentínából hazahívott csúcsmenedzser kapott megbízást. A MeH államtitkárának feladata, hogy a jelenlegi széttagolt, kizárólag a munkaügyi adminisztrációra összpontosító személyzeti jellegű munkából kormányszintű, egységes személyügyi rendszert teremtsen: egységes elvekkel, kiválasztási normákkal és olyan javadalmazási rendszerrel, ami a jók teljesítményét elismeri, a rosszakat pedig kiszűri. A teljesítményértékelésre vonatkozó koncepcióról a jövő héten tárgyalnak az őszödi kormányülésen, ezután egyeztetik majd a szakszervezetekkel.
Mindenképpen hozzájárulna a közszolgáltatások színvonalának javításához, ha az alkalmazottak fizetését, illetve előrelépését a teljesítmény is befolyásolná – vélekedett lapunknak Cservenyák Tamás. A DBM Hungary ügyvezető partnere szerint olyan reális kritériumrendszert kell kidolgozni, amelyben a szubjektív elemek mellett mérőszámok is helyet kapnak. A szakértő úgy véli, kormányzati szinten ezért csak keretszabályozás hozható létre, amelyet ki kell egészíteni az egyes tevékenységi területek sajátos szempontjaival.
Értékelő rendszerek ma is működnek a közigazgatásban, a köztisztviselők munkáját elvileg évente felmérik vezetőik. Vadász János korábbi közszolgálati kormánymegbízott szerint a teljesítménymérés jelenleg nem arra irányul, hogy a dolgozó a feladatát milyen minőségben, mennyire hatékonyan oldotta meg, ezért a versenyszférában bevált objektív módszerek ésszerű átvételére lenne szükség.
Ha a köztisztviselő jól dolgozik, gyakorlatilag problémamentes. Ha rosszul, elrontott ügye a vezetőnél köt ki, még akkor is, ha nem ő a hibás, de az ügyfél elégedetlen az ügye elintézésével. Ezek alapján a főnök a közigazgatásban is meg tudja ítélni beosztottja munkájának minőségét, annak pedig nyomós (gyakran politikai) oka van, ha nem az annak megfelelő értékelést adja – mondta lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő köztisztviselő. Jó munkaerő ebben a szférában is kell, a rosszat meg eltűrjük, amíg nincs jobb – tette hozzá. A teljesítményértékelés egységesítésének végső célja, hogy azt összekapcsolják a juttatásokkal. Kérdés, honnan teremtenek majd pénzt a jobban dolgozók pluszjuttatására: még több forrást vonnak a rendszerbe, vagy átcsoportosítást hajtanak végre, azaz például mégis megszüntetik a 13. havi bért, a pótlékokat és egyéb „kiváltságokat”.
