Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államreform-bizottság szakértőinek javaslata szerint a foglalkoztatási és illetményrendszereket közelíteni kell a magánszférához, a jelenlegiek ugyanis a munkavállalókat és a vezetőket sem ösztönzik magasabb szintű eredmény elérésére. A NAPI Gazdaság birtokába került munkaanyag szerint ki kell dolgozni a teljesítményértékelésre vonatkozó rendszert, amelynek alapján a jól teljesítő tárcák, intézmények, illetve alkalmazottak többletforráshoz jutnának.
A rendszer finanszírozását elsősorban a „változatlan” teljesítményt nyújtók bércsökkentésével, illetve lefokozásával, a részmunkaidős foglalkoztatás növelésével, valamint az illetményalap mérséklésével oldanák meg. (A javaslat e pontja a vágyak megfogalmazásának tűnik, mivel a konkrét lépések felsorolásakor már alapfeltételként kezeli, hogy az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla nem változtatható.) A köztisztviselői illetményrendszert azonban, az életpálya alapú modell felszámolásával, teljesen megváltoztatnák. Már 2007-től tágítanák a munkában eltöltött idő alapján megállapított fizetési fokozatokat (vagyis összevonnák azokat).
majd 2008-ra megteremtenék a kompetencia alapú illetményrendszert, amely kizárólag a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek teljesítését díjazná.
Ugrik a 13. havi bér
A versenyszférával szemben fennálló előnyöket kiiktatnák: megvonnák a 13. havi fizetést, az 50 százalékos utazási kedvezményt, a több szabadságot és szűkítenék a pótlékok körét is. Így a jövőben nem járna pluszpénz például a nyelvtudásért vagy a saját gépjármű vezetéséért. A megvont pótlékok nyomán keletkező többletforrást a bértömegbe építenék és a teljesítményösztönzésre fordítanák. Utóbbira egy háromszintű bérkeretet is rendelkezésre bocsátanának: a miniszterelnök a tárcák éves személyi juttatási előirányzatának meghatározott százalékáról dönthet, ehhez hasonló keretet kapnának az egyes költségvetési fejezetekért, illetve az intézményekért felelős vezetők is. Az átállás évében a teljesítményösztönző keretek nem a teljesítményt, hanem a bérszintek differenciáltságának mérséklését szolgálnák.
A közszolgák ellenállnak
Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint teljesen képtelen, abszurd elképzeléseket fogalmaztak meg a bizottság munkatársai, amelyek ellen minden eszközzel fellépnek majd. Ilyen rendszer a világon sehol nem működik, minden országban sajátos életpályarendszereket működtetnek a közszférára vonatkozóan. Bár a teljesítményelveknél számos ország közelítette rendszerét a versenyszférához, de a bértömeget és az előmeneteli rendszert sehol sem szabadították fel teljes mértékben, a közszférában ugyanis nem lehet teljesen egzakt módon mérni a teljesítményt – tette hozzá Szabó, aki szerint elképzelhetetlen, hogy azonos előírásokon alapuló munkát más-más módon dotáljanak az egyes intézmények.
A javaslat szerint szűkíteni kell a vezetői és a tiszti állományt, elsősorban a főtisztviselői és a központi tisztikar megszüntetésével. A korábbi híreszteléseknek megfelelően az elbocsátásokat megkönnyítő, rugalmasabb munkajogi szabályokat hoznának, hogy – szakmai alkalmatlanság esetén – minél gyorsabban el lehessen intézni a felmentést, illetve a felmondást. Megszüntetnék az egy intézmény – egy illetményrendszer elvét is, valamint a fegyveres szerveknél szorgalmazzák a „civilesítést” a szakmai és a fizikai munkaköröknél.
