Alulbecsülte a Pénzügyminisztérium (PM) a júliusi szufficitet, a prognózisnál 25 milliárd forinttal magasabb, 33 milliárd forintos lett az államháztartás többlete. Így az első hét hónap után az összesített hiány a GDP 5,4 százalékára, 1252 milliárd forintra rúgott, ami az éves előirányzat 70,9 százalékának felel meg. A kedvezőbb adat mögött nem a szabadságolások kapcsán jelentkező költségmegtakarítás áll, hanem tartós kiadáscsökkenés, ezért a háromnegyed éves hiánycélt 20 milliárd forinttal fogta vissza a tárca – mondta Katona Tamás államtitkár. Az év végi hiányprognózist viszont a növekvő kamatkiadások miatt felfelé korrigálták, a korábbinál 2,6 milliárddal nagyobb, 1769,6 milliárd forintos deficitre számítanak.
A legjobban a központi költségvetésben húzták meg a nadrágszíjat júliusban, a kiadások itt 40 milliárd forinttal maradtak el a várttól, ellensúlyozva a prognózisnál alacsonyabb bevételeket. Ötmilliárddal kevesebb, összesen 142,9 milliárd forint folyt be szja-ból, az egyszerűsített vállalkozói adóból viszont a prognózisnál némileg több, összesen 24 milliárd forint bevétel keletkezett júliusban. A negyedéves bevallók ebben a hónapban fizették be az áfát, így az eredmény a szokásoknak megfelelően néhány milliárddal felülmúlta a tervezettet, az adónemből összesen 203,9 milliárd forint folyt be.
Figyelmeztető jel, hogy a központi büdzsében a kiadások már meghaladják az éves terv 59 százalékát, de az év végi adóbevételek ezen még javítanak. A költségvetési szervek ráálltak a spórolásra, idén eddig júliusban költöttek a legkevesebbet. A 162,8 milliárdos kiadás jó része a személyi juttatásokra ment el. A közeljövőben megszüntetendő lakástámogatásra fordított kiadások összege júliusban 3 milliárdot tett ki, családi támogatásra 41,6 milliárdot, míg szociális juttatásokra közel 11,8 milliárd forintot költöttek. A Forma–1 támogatására 3,2 milliárd forint jutott.
