Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közbeszerzési törvény módosítását a parlament szeptember végén, október elején fogadhatja el. A változtatás lényege, hogy amikor a fővállalkozót kifizette a megbízó (ajánlatkérő) – a teljesítéstől számított legfeljebb 30 napon, uniós támogatásból megvalósuló beszerzés esetében pedig 60 napon belül –, az azt követő legfeljebb nyolc napon belül neki is ki kell fizetnie az alvállalkozót, annak pedig 16 napon belül a teljesítési segédet. Nem fizetés esetén pedig az alvállalkozóra és a teljesítési segédre is kiterjesztik az inkasszójogot, azaz az azonnali beszedési megbízás lehetőségét a fő- vagy alvállalkozó számlájára. Számolva azzal az esettel is, hogy nincs magyarországi számlája a fővállalkozónak, vagy azon nincs pénz, kötelező lesz bizonyos teljesítési értékhatár fölött a fővállalkozónak akkreditívet (okmányos meghitelezés) nyitnia. (Ezt a számlát külön, az alvállalkozó kifizetése céljából kell nyitnia a fővállalkozónak.) A akkreditív nyitásának értékhatáráról – amelyet nem a közbeszerzési értékhatárokhoz kötnek, hanem a szerződés összegéhez – még nem döntött a kormány. Olyan értékhatárt kell meghatározni, ami elfogadható a mikro- és kisvállalkozások számára is, hiszen nekik néhány millió forint is likviditási problémát okozhat, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az akkreditívnyitásnak költsége van, így túl alacsony összeget sem állapíthatnak meg, mert a végén többe lehet az ezzel kapcsolatos költség, mint amekkora hasznot hozna.
Fontos megjegyezni, hogy az inkasszó és az akkreditív csak akkor érvényesíthető, ha a fővállalkozó valamely államháztartási szervvel (klasszikus ajánlatkérővel) szerződött, ha viszont közszolgáltatóval (vízügyi, energia,- közlekedési és postai ágazatban működő társasággal) vagy magyar és/vagy uniós támogatásban részesített szervezetekkel, akkor nem.
Az inkasszó és az akkreditív érvényesítése sem tűnik egyszerű feladatnak: igazolást kell szerezni a fővállalkozótól arról, hogy az ajánlatkérő mikor fizette ki őt (azaz a fővállalkozót); teljesítési igazolást is be kell szerezni a fővállalkozótól (vagy a teljesítési segédnek az alvállalkozótól), hogy az alvállalkozó mikor és milyen értékben teljesítette a szerződést; továbbá nyilatkoznia kell róla, hogy a határidőig nem kapta meg a teljesítés ellenértékét. Ezeket az igazolásokat a teljesítésről kiállított számlával együtt kell benyújtani a bankhoz, hogy az lehívja a követelést.
Annak érdekében, hogy az alvállalkozók és teljesítési segédek is értesüljenek arról, hogy a megbízó mikor fizette ki a fővállalkozót, az államháztartási szervezeteknek kötelezően közzé kell tenniük saját honlapjukon – vagy ha nincs, akkor a felettes szerv internetes oldalán – a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések, valamint az uniós társfinanszírozással bonyolított pályázatok nettó 100 millió forintot meghaladó értékű kifizetéseit. Fel kell tüntetni a pontos összeget, a nyertes ajánlattevő nevét és a kifizetés időpontját. Az erről szóló kormányrendelet módosítása már a nyáron hatályba lép, mivel az első adatközlés napja szeptember 1-je lesz, ezt követően folyamatosan közzé kell tenni ezeket az adatokat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) ugyanakkor már most indokoltnak tartja az adatközlésre kötelezettek körének bővítését és még alacsonyabb összeghatár meghatározását – tudta meg lapunk.
