Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentősen átrendeződött a magyarországi papír-írószer forgalmazás, a nagy alapterületű üzletek gyakorlatilag tarolnak a szegmensben és az ágazat karácsonyának számító iskolakezdési időszakban is alaposan belehasítanak a piaci forgalomba. A lakossági forgalom ebben az időszakban elérheti a tízmilliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a gyártók és forgalmazók ebben a szegmensben a teljes éves mennyiség 25-30 százalékát értékesítik.
A teljes piac forgalmát Vadászy Pál, a Magyar Papír és Írószer Szövetség (Mapisz) alelnöke 60-70 milliárd forintra teszi. Ez becslés, pontosan senki nem tartja nyilván az ágazat forgalmát, tekintettel arra, hogy a körön belül értékesített termékek zöme más-más statisztikai besorolás alá esik, a forgalomban szerepel például a papír-írószer mellett az irodabútor is – annyi azonban biztos, hogy a szegmensbe több mint ezerféle terméket lehet bevonni. A Mapisz az egyik legfiatalabb érdekvédelmi szövetség, néhány hónapja alakult, kifejezetten azért, hogy artikulálja a piaci disszonanciát, amely a nagy alapterületű láncok és a beszállítók között alakult ki. A tagok jelenleg a szervezésen dolgoznak, hiszen a piacon érdekelt vállalkozások más-más szövetséghez tartoznak.
A beszállítók és a kereskedők közötti feszültséget az okozza, hogy a lakossági ellátásban történt változások – elsősorban a szakboltok háttérbe szorulása – miatt a nagy alapterületű üzletek igyekeznek árat diktálni. A szakbolthálózat eltűnése sajátságos, a belvárosban levő egykori írószerboltok ingatlanjai megvannak, csak már mást kínálnak a vevőknek. Néhány vállalkozás próbálkozik az irodaszer-kereskedelemmel, ezek a cégek legfeljebb 2-3 boltot működtetnek. A közületi ellátás merőben más, a vállalkozások közvetlenül szállítanak a vevő cégnek, vagyis klasszikus nagykereskedelmi szolgáltatást kínálnak.
A lakossági ellátásban jelentős mértékben érdekelt multinacionális vállalkozások üzletpolitikája szerint Magyarországon csak az olcsó termékeket lehet értékesíteni, így arra kényszerítik a gyártókat és forgalmazókat, hogy termelésükkel, importjukkal ehhez igazodjanak. A kereskedők az árversenyt kínai árukkal igyekeznek megtámogatni ami a magyar gyártóknak jelent komoly problémát. A multik kezében lévő láncok ma már kiiktatják a nagykereskedőt a körből azzal, hogy közvetlenül Kínából importálnak. Megtehetik, hiszen a nemzetközi kereskedelmi láncok mindegyikének van közvetlen kapcsolata a Távol-Keleten.
Az ázsiai termékekkel aligha lehet árversenybe kezdeni – mondja Vadászy Pál, holott számítása szerint egy-egy kínai füzetkészlettel csupán alig több mint 50 forint megtakarítás érhető el, a vásárlók mégis azt veszik meg, amelyik az olcsóbb. (A Mapisz-alelnök szerint piacvédelem ezen a területen sem ártana, a szervezet igyekszik kommunikálni a gyártók és forgalmazók ezen igényeit.) Úgy véli, mára kialakult az a vásárlói réteg, amely hajlandó megfizetni a minőséget, így a magyar gyártók is igyekeznek ezen igényeket kielégíteni. A minőségi termékek értékesítése mellett meg kell találni azt a pontot, ahol a kereskedőnek még megéri a nagykereskedelmi szolgáltatás igénybevétele, illetve olyan termékkínálatot kell kialakítani, amelyre még van igény. Kitörési pont lehet, hogy a multik áru-visszaszállítási szerződéseket kötnek a gyártókkal-forgalmazókkal, ami a távol-keleti importnál nem működik, vagyis nagy a kereskedő kockázata, ha esetleg rajta marad az áru. A szövetség a jövőben igyekszik segítséget nyújtani a piaci szereplőknek – mondta Vadászy Pál.
