Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok betéti ajánlatai már hosszabb ideje kamatemelési várakozást tükröztek. A Magyar Nemzeti Bank az emelés ciklus elindításával – fejtette ki Lukácsi Zoltán, a CIB Bank lakossági marketingfőosztályának vezetője – követi az irányadó piacok (USA, eurózóna) trendjét, de reagál a költségvetési hiány további növekedése elleni kormányzati intézkedéssorozat inflációnövelő hatásaira is. Ez azonban Lukácsi szerint nem jelenti azt, hogy a bankok a betéti kamataikat hasonló mértékben fogják emelni, hiszen a mostani betéti kamatokba az emeléssorozatot is többé-kevésbé belekalkulálták. A hazai betéteseket leginkább érdeklő kamatok várható alakulásával kapcsolatban Bőczén Patrik, a Raiffeisen Bank termékfejlesztési csoportvezetője hangsúlyozta: az ügyfeleknek fizetett betéti kamatok meghatározásának alapja a pénzpiaci kamatok alakulása, amire azonban csak közvetett módon van hatása a jegybanki alapkamat változásának.
A többi pénzintézetnél is óvatosságot, sőt némi elhatárolódást érzékeltünk. Orosz András, a K&H Bank marketingigazgatóságának vezetője egyenesen azt fejtegette: a (korábbi) magas betéti kamatok nem feltétlenül jelzik, hogy a kereskedelmi bankok milyen kamatlépést várnak az MNB-től, sokkal inkább azt mutatják, mennyi a forrásgyűjtés ára a jelenlegi piaci környezetben. A verseny és a hitelkihelyezés (ami az idén elég lendületesen alakul) forrásigénye a tapasztalat szerint sokszor eltéríti a betéti kamatok szintjét akár a jegybanki, akár a pénzpiaci értékektől. Ez a jelenség azonban ma már a hitelezésnél is tetten érhető. Jó példa a svájcifrank-kölcsön, amelynél bár már háromszor emelt a kinti jegybank, a magyar adósok ebből semmit sem érzékeltek. A Budapest Bank szakemberei szerint ez leginkább az akciós kamatoknak köszönhető. Amikor ezek véget érnek, megemelkedik a törlesztőrészlet – állítják. Az OTP Banknál viszont úgy gondolják, hogy a verseny miatt a bankok nem tudták, illetve nem akarták forrásköltségük emelkedését továbbhárítani a háztartásokra, így marzsaik csökkentek.
A jövőben a svájci jegybank a várakozások szerint tovább emeli az alapkamatra vonatkozó célsávot. Ugyanakkor a hazai banki marzsok továbbra is magasak nemzetközi összehasonlításban, ami a legnagyobb magyar bank elemzési központja szerint a marzsok további csökkenését valószínűsíti. Hosszabb távon a marzscsökkenés hatása várhatóan felülmúlja a forrásköltségek emelkedését, így csökkenő kamatszintre lehet számítani. Rövid, egy-két éves időtávon belül a két hatás kiolthatja egymást, de nem kizárt, hogy már ezen a horizonton is folytatódik a kamatok lassú csökkenése. Kicsi a valószínűsége, hogy a hitelkamatok érdemben és jelentősen emelkedjenek.
