Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adózók ugyan hozzászokhattak ahhoz, hogy évről évre változnak az adótörvények, azonban az idei, tegnap elfogadott törvénycsomag más, mint az elődei. Korábban ugyanis a részleteken finomított a kormány, reagálva a gazdaság aktuális rezdüléseire – például ha úgy látta, hogy az elviselhetőnél nagyobb méreteket ölt az adóelkerülés, akkor szigorított az adó elszámolásán. Idén viszont az adórendszer tetején eszközölt számos módosítást, a legkönnyebben áttekinthető, ugyanakkor a legszélesebb adózói kört érintő területen: az adókulcsoknál.
Abban is különbözik a korábbi évek törvényalkotásától a mostani, hogy év közben lépnek hatályba a módosítások; hagyományosan ezt a naptári év kezdetéhez igazítják, s csak néha, például a jövedéki adó esetében tértek el ettől. Most viszont szeptembertől változik az áfa, ugyanekkor emelkednek a munkavállalókat terhelő járulékok, szolidaritásnak álcázott társaságiadó-emelést hajtanak végre, s adót kell fizetni a kamatból és az árfolyamnyereségből származó jövedelmek után. Októbertől magasabb lesz az egyszerűsített vállalkozási adó terhe is, majd januártól immár a magánszemélyektől is elvárják a szolidaritást, akik kapnak a nyakukba még egy kis járulékemelést, miközben változik a jövedelemadó-tábla is. A vállalkozások pedig egy újabb adóalappal kell megismerkedjenek, ami után minimálisan elvárja az adófizetést az állam.
Ezek az új elemek, de terhet úgy is lehet növelni, hogy igazából nem emelik a kulcsokat. Egy tollvonással ad acta helyezték az ötéves adócsökkentési programot, így a vállalkozások nem számolhatnak a tb-járulék-csökkentéssel, illetve az egészségügyi hozzájárulás megszűnésével az év vége felé. S nem csak egyéves távlatban gondolkodik a kabinet: az iparűzési adó 2008-ra tervezett megszűnése is lekerült a napirendről (viszont bevezethetik az ingatlanadót, igaz, erről most még nem született döntés).
Látszik tehát, hogy a kormány a költségvetés rendbetétele érdekében a lehető legszélesebb körben igyekszik kiterjeszteni az adóalapot. Az intézkedések java a magánszemélyeket sújtja, még azok is, amelyek közvetlenül nem hozzájuk, hanem a vállalkozásokhoz kapcsolódnak: nyilván a foglalkoztatottak állományát csökkenti és a bérkiadásokon próbál megtakarítani a cégvilág. De az elmaradó beruházások miatt nem keletkező új álláshelyek is végső soron hasonló hatással lesznek.
A cégek számára a nyereség megadóztatásának változása komoly érvágás, de a tb-járulék-csökkentés jegelése hasonló mélyütésnek számít. A minimumadó miatt lényegében értelmezhetetlen lesz a veszteséges vállalkozás fogalma, ezt az adót ugyanis nekik is meg kell majd fizetniük. A házipénztár-adóval azok járnak rosszul, akik magas átlagos készpénzállománnyal rendelkeznek.
Az áfa a vállalkozásokat nem érinti, mivel visszaigénylik, legfeljebb likviditási problémákat okozhat az eddig a középső kulcs alá tartozó tevékenységet űzőknek, hogy 15 helyett 20 százalékot kell átmeneti időre befizetniük a költségvetésbe. A végfogyasztóknak értékesítőknél az esetleg visszaeső fogyasztás már érzékelhető bevételkiesést produkálhat. Az evások versenyelőnye a többi adózási formához mérten apadni fog, de még mindig ez lesz a legnagyobb nettó jövedelmet biztosító adótípus. Az idén debütált egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás egyelőre megúszta változás nélkül, kapott egy évet, hogy bizonyítson.
A lakosságnak a járulékemelés lesz a legfájóbb, ami több ezer forinttal mérsékli októbertől a nettó béreket. A kötelező kétszeres járulékalap nem annyira a tehernövekedés, mint inkább a potenciális adóellenőrzés miatt kellemetlen – akit idén 125, jövőre 131 ezer forintnál kisebb járulékalapra jelentenek be, annak nem kell megfizetnie a magasabb közterhet, viszont a munkáltatóra odafigyelhet az APEH.
Az áfaemelés főleg azok pénztárcáját zsugorítja, akik fogyasztásában az átlagosnál nagyobb arányt képviselnek az alapvető élelmiszerek, illetve a közüzemi kiadások (leginkább a gáz). Ilyen társadalmi csoportok a nyugdíjasok, illetve az átlag alatti keresettel rendelkezők. A kormány kivetette adóhálóját a tehetősebbekre is a szolidaritási adó bevezetésével: ezt csak részben, a járulékemelést viszont teljes mértékben kompenzálja viszont az szja-sávhatár jövő évi emelése. A dohányosoknak, illetve az alkoholtermékekkel lazítóknak a szeptemberi jövedékiadó-emelés keseríti meg az élvezet perceit. Az autósoknak pedig a teljesítményalapú gépjárműadó miatt kell elkezdeniük bőszen számolgatni.
