Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A háztartások hitelállománya idén májusban ismét kiugró mértékben, összesen 116,7 milliárd forinttal nőtt – derült ki a jegybank legfrissebb adataiból. Így az első öt hónapban a tavalyi 46,8 milliárddal szemben átlagosan 78,2 milliárddal bővült a magánszemélyek nyilvántartott kölcsönösszege, amivel – legalábbis az időarányos adatok szerint – a több éve csökkenő trend emelkedésbe fordult. Ez a tendencia folytatódhat, hiszen a háztartások májusban csak svájcifrank-alapon 90 milliárd feletti hitelösszegre szerződtek (ez az állományi adatokban csúsztatottan jelenik meg, és nem utal az időközbeni törlesztésekre).
Szokatlannak számít, hogy májusban nemcsak a deviza-, hanem a forinthitel összege is nőtt. Ebben a hónapban a betéteknél zajlott le a kölcsönöknél már szinte megszokott jelenség: míg a betétállomány összesen nem egészen 17 milliárddal hízott, a devizabetétek 26,3 milliárddal gyarapodtak (a lejáró forintbetétek helyett is devizában takarékoskodott a lakosság). Összességében jelentősen romlott a lakosság banki pozíciója: az idén 220 milliárd forinttal haladta meg a hitelek gyarapodása a betétekét. Így nem meglepő, hogy a magánhitelek betétekkel fedezettsége egy év alatt közel tíz százalékpontot romlott, bár ez a mutató még mindig alig haladja meg a 71,5 százalékot (tehát több a betét, mint a hitel).
Az adatok alapján – legalábbis egyelőre – alaptalanul fél a Magyar Bankszövetség (NAPI Gazdaság, június 30., 4. oldal) visszaeséstől a lakossági hitelezésnél. A májusi kamatkülönbözet azonban már valóban arra utal, hogy a bankok a dinamika fenntartásához kénytelenek alacsonyabb marzzsal beérni. A vállalati üzletágban ez májusban nem érte el a két százalékpontot, a lakosságnál pedig az áprilisi 11,5 helyett 10,8 százalékpont alatti lett.
