Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Farkas Imre szocialista honatya több ponton is enyhítene a kormány javaslatán: úgy véli, a 15 százalékos áfakulcs emelése megélhetési gondokat jelentene egy bizonyos rétegnek, ezért jobb megoldás lenne, ha a felső kulcsot módosítanák 22 százalékra. A képviselő szerint a 20 helyett mindössze 10 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adót kellene kivetni, míg képviselőtársa, Szabó Lajos azt javasolja, hogy az adónem a korábban beígért menetrendnek megfelelően csak 2007. január elsejével lépjen életbe. Farkas a kisbetétesek megadóztatását is aggályosnak tartja, de javaslatában nem vetette fel az adómentesség kérdését. (Korábban arról volt szó, hogy az 50 ezer forint összeget meg nem haladó betétek után nem kell majd megfizetni az adót.)
Farkas a különadózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, ingatlan bérbeadása) után fizetendő egészségügyi hozzájárulást is megfelezné, szerinte elegendő lenne a 4 százalékos terhelés.
Az önkéntes pénztárakkal kapcsolatban Kökény Mihály (MSZP) adott be három javaslatot. A legfontosabb változtatás az lenne, ha sikerülne a T. Házzal elfogadtatni, hogy a kasszákba adó- és járulékmentesen teljesíthető munkáltatói befizetés ne a minimálbér húsz (mint az az eredeti javaslatban szerepel), hanem 60 százalékára szóljon. A másik javasolt módosítás szerint az önkéntes pénztári kifizetésekre a jelenlegi adójogszabályok maradnának érvényben, vagyis: a jövőben sem különböztetnék hátrányosan meg az egészség védelmét, megőrzését célzó kiadásokat a betegségre költött forintoktól. A volt miniszter harmadik indítványa az adókedvezmény aktuális pénztárhoz utalása révén a kasszák közötti versenyt élénkítené.
A mezőgazdasági őstermelőknél a jogszabályt két kormánypárti képviselő úgy módosítaná, hogy a minimálbérnek megfelelő összeg utáni járulékokat ne kelljen megfizetni akkor, ha az ebből a tevékenységből származó előző évi bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot. Két külön beadott, de szinte teljesen egyező tartalmú indítvány érkezett az üdülési csekkekkel kapcsolatban. Ezek lényege: a csekkeket csak belföldön lehessen elkölteni, de azt elfogadhassák rekreációs, az egészség megőrzését célzó szolgáltatásokra is.
Az egyik – már határidő után érkezett, de elfogadásra esélyesnek tűnő – javaslat a magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíj-, illetve vagyonarányos levonásának mértékével kapcsolatban a törvényjavaslatban szereplő rendelkezéseket úgy alakítaná át, hogy az nem vonatkozna a kereskedési költségekre és jutalékokra, már most rögzítenék azonban a törvényben az elismert költségek 2008. évi további csökkenését. Az indoklás szerint a magánnyugdíjpénztárak esetén, mivel 2007-től a tagdíjbeszedés feladatainak jelentős részét – és annak terheit – az APEH vállalja át, 2008-tól lehetséges, hogy a befizetések 95,5 százaléka (szemben a 2006. évi 94 százalékkal) kerüljön az egyéni számlákra. A költségek- és a vagyonkezelési díj korlátjánál is további szintcsökkentést céloznak 2008-ra. A vagyonkezelési díj maximális értékének vetítési alapját a javaslat szerint célszerűbb a tárgyévi átlagvagyon arányában meghatározni, mivel az eltérő növekedési fázisban lévő pénztárak között ez a megoldás a leginkább versenysemleges. Kisebb csúszással adták be a parlamenthez azt a javaslatot is, amelyben a természetbeni juttatások megemelt (44-ről 54 százalékra) adóját a reprezentációs kiadásokra és az üzleti ajándékokra is kiterjesztenék. Az ebben a blokkban szereplő másik módosító a lakáscélú hiteleknél az öt évig igénybe vehető adókedvezmény feltételéül nem a még ebben az évben kötött hitelszerződést, hanem az idén megindított törlesztést szabná meg.
