Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adótörvény-tervezetben tulajdonképpen az a legnagyobb meglepetés, hogy a jogalkotók a jelenleg hatályos törvény több pontját is érintetlenül hagyták. Miközben ugyanis – mint arról már hírt adtunk – az önkéntes pénztári befizetések töredékét teljesítheti majd adómentesen a munkaadó, a béren kívüli juttatások esetében a mostani szisztéma nem változik. Az évi 400 ezer forintos korlát vonatkozik az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári befizetésre, és például (szigorodó szabályozással) az üdülési csekk, nethasználati térítés, ruhapénz- és bérletjuttatásra együttesen. (Nem tévedés, bármennyire inkoherens, ez a passzus így maradt bent.) A tandíjtámogatás beharangozott eltörlése elmaradt, és a számítógép beszerzésére is érvényesíthető maradhat az évi 60 ezer forint. Elvérzett viszont a szellemi tevékenység adókedvezménye, miközben az őstermelőknél (a 100 ezer forintos korlát meghagyása mellett) jövedelmi feltételt is meghatároztak. Az az őstermelő érvényesíti maradéktalanul az adókedvezményt, akinek az éves jövedelme hatmillió forint alatti.
A nyugdíj-előtakarékossági számlákhoz (nyesz) kapcsolódó szja-kedvezmény sem módosult. Itt is megjelent azonban egy (ebben az esetben ésszerűnek is tűnő) rendelkezés. E szerint a nyesz-re átutalt összeget húsz százalékkal növelten kell a magánszemélynek arra az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, az adót pedig megfizetni, ha időközben a számláról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történt. Korábbi értesüléseinkkel ellentétben tehát az szja-kedvezmények rendszerében a nyilvánosságra hozottakhoz képest inkább enyhítést, mint szigorítást mutatnak a tervezetek. Ilyen körülmények között külön meglepő, hogy az öngondoskodási formákat miért „büntetik” kiemelten a jogalkotók. A szintén most közzétett pénztártörvényben ugyanis a költségkorlátozás (NAPI Gazdaság, 2006. június 14., 3. oldal) mellett igen figyelemreméltó még, hogy az egészségpénztáraknál az eddig egységes adókedvezménnyel támogatott, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokat kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatásokra bontja. Utóbbiakat pedig nem sorolják a támogatotti körbe.
Bolvári László, az egészségpénztárak szövetségének elnöke szerint azzal, hogy az igazi egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, egészségnyereséget jelentő szolgáltatások, a sport, rekreáció, egészségkúrák (ezek az „életmódjavító” szolgáltatások) támogatása megszűnik, a kasszák valóban tipikus betegsegélyezőkké válnak. A most parlament elé kerülő törvényjavaslatok (az előbbi mellett az adószigorítás és a felszámítható költség korlátozása) Bolvári szerint valóban szó szerint ellehetetlenítik a pénztárak működését, ami a tagok körében tovább növeli a bizonytalanságot és bizalomvesztéssel jár.
