Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mindenkivel a legnagyobb mértékben kész együttműködni Gráf József eddigi és leendő agrárminiszter az agrárágazati lehetőségek kihasználása érdekében – derült ki az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt. Szakmai miniszter kíván lenni, egyúttal hangsúlyozta, nem ragaszkodik a bársonyszékhez, csak addig marad a pozícióban, amíg ez az ágazatnak hasznára válik.
Gráf szerint a külföldiek termőföldvásárlásának korlátozása ügyében az erre vonatkozó moratórium lejártáig széles körű az egyetértés, a jelenlegi szabályozás szerint pedig különben sem vásárolhatnak földet külföldi magánszemélyek, kizárólag akkor, ha három éve Magyarországon hivatásszerűen mezőgazdálkodással foglalkoznak. Korábban elenyésző volt az e kritériumoknak megfelelő külföldi gazdák száma Magyarországon, mostanra azonban „igen jelentősen” több Magyarországon letelepedett uniós állampolgárságú gazdálkodó él a lehetőséggel. Gráf szerint az olyan dolgozóknak is biztosítani kell a földtulajdonszerzést, akik hivatásszerűen agrárvállalkozásnál dolgoznak. Szakértők szerint ezzel lehetne biztosítani, hogy a föld magyar tulajdonban maradjon, de a társaságok a nemsokára külföldiek előtt is megnyíló földpiacon biztonságban tudhassák az általuk művelt, dolgozóik tulajdonába kerülő földeket. A miniszter az ágazat előtti legfontosabb feladatként említette az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásainak jövő évtől kezdődő, minél racionálisabb felhasználását, ebből az alapból ugyanis a következő hétéves költségvetési időszakban 2500 milliárd forint forrás juthat a magyar mezőgazdaságnak.
A zöld fejlesztések korszaka következik
A környezetvédelmi fejlesztések évei jönnek – mondta bizottsági meghallgatásán Persányi Miklós kijelölt környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A fejlesztésre szánt összeg ötöde környezetvédelmi célokat szolgál 2007 és 2013 között, ez 2000 milliárd forintot jelent. Ebből jut majd árvízvédelmi célokra és a megújuló erőforrások felhasználásának fejlesztésére is. Utóbbival kapcsolatban viszonylag konkrét vállalás a kormányprogramban, hogy 2-3 millió tonna gabona megújuló energiatermelés céljára történő hasznosítását támogatja az állam, továbbá a bioüzemanyagok előállításához szükséges energianövények telepítését és termesztését. A liberális miniszter kiemelten támogatná a magyar környezetvédelmi ipart, és két területen a törvényi szabályozás eszközéhez nyúlna: a vízi közművek reformjához, valamint a nemzeti parkok hatékonyabb működtetéséhez tartja szükségesnek a jogalkotást. A „hulladékbűnözés” (vagyis a veszélyes hulladékok gondatlan kezelése) ellen egyelőre pontosan nem tisztázott biztosítékadási rendszer bevezetése jöhet szóba. Emellett a környezetvédelmi feladatok mind szélesebb köre kerülne át az erősödő kistérségi önkormányzatokhoz.
Nem téma az akadálymentesítés
Nyolc prioritást jelölt meg és általánosságokról beszélt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterjelölt a szociális bizottság előtt. A leendő tárcavezető a legfontosabb területek közé sorolta a gyermekszegénység elleni küzdelmet, a foglalkoztatás javítását, a fogyasztóvédelmet és a nyugdíjasok helyzetét. Kiemelte emellett a fogyatékosok helyzetét is, ahol az elsődleges feladat a szuverenitás megteremtése, ami nem segélyeket jelent, hanem az élet minden terén egyenlő hozzáférést. Erre nagy szükség is van, mivel Magyarországon a megváltozott munkaképességűeknek csupán 8 százaléka dolgozik. A bizottsági tagok közül többen üdvözölték a munkaügyi és a szociális tárca összevonását, mert véleményük szerint ma a szociális kérdések többsége egyben foglalkoztatási problémák is. Viszonylag kevés szó esett a fogyatékosok helyzetéről, és konkrétan senki sem kérdezte meg, mi lesz a sorsa az akadálymentesítésről szóló törvénynek. Az esélyegyenlőségről, a család-, illetve gyermekvédelemről, a civil szféra megerősítéséről sem hangzottak el részletek.
