Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha konkrétumokra a koalíciós pártok ígéretei szerint csak május végén derül fény az iparűzési adót felváltó helyi adóztatással kapcsolatban, Veres János pénzügyminiszter a Friedrich Ebert Alapítvány szakmai tanácskozásán az ingatlanadóztatás ötletét vetette fel a 2008. január 1-jével megszűnő iparűzési adó reális alternatívájaként. Ma az önkormányzatok csaknem fele alkalmazza az ingatlanra kivethető építmény- és telekadót, de jórészt a nem lakáscélú ingatlanok, azaz üdülők, garázsok, raktárak, üzletek, irodák vagy műhelyek esetében. A legtöbb helyen az adó mértéke négyzetméterenként ötven forinttól ezerig terjed.
A korrigált forgalmi érték alapján történő adóztatást – noha lehetőség lenne rá – sehol sem alkalmazzák. (Ha így vetnék ki az adót, annak alapja az illetéktörvény alapján meghatározott forgalmi érték fele lehetne, mértéke pedig legfeljebb 3 százalék.) A lakáscélra szolgáló ingatlanok megadóztatása ritka, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például egyetlen település lakói sem fizetnek így.
Az adónem általános bevezethetőségéről mindazonáltal pozitívan vélekedik Nink Gabriella, a KPMG szakértője. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ennek kapcsán komoly probléma lenne az ingatlan-nyilvántartás ügye, de az igazságosság is csorbát szenvedne, ha a vállalkozókat terhelő iparűzési adó terhét a lakosságra tolná át a kabinet. Az iparűzési adó éves szinten mintegy 330 milliárdos bevételt jelent az önkormányzatoknak; összehasonlításképpen, ez a tavalyi éves, 1439 milliárdos szja-bevétel mintegy 23 százaléka. Nink szerint inkább a nyereségalapú helyi adóztatás lehet célravezető. Az mindenesetre eldöntendő kérdés, hogy terület-, vagyis négyzetméter, avagy értékalapú adóztatásról lenne szó. A területalapú adómegállapítás nyilván egyszerűbb, az értékbecslés további adminisztratív terhet róna az önkormányzatokra. Kulcskérdés, hogy milyen adatbázis, vagyis ingatlan-nyilvántartás állhat a helyi testületek rendelkezésére. Nink szerint problémát okozhat a földhivatali nyilvántartások adattartalma és naprakészsége, valamint ezek informatikai hozzáférhetősége is.
Információink szerint egy adásvételi tranzakció átvezetése legalább egy hónapot vesz igénybe, de nem ritka a féléves ügyintézési határidő sem. Ekkor persze felmerül a kérdés, hogy az esetleges féléves csúszásokat hogy korrigálhatják a nyilvántartásokon alapuló rendszerben. A földhivatalok és a helyi adóhivatalok informatikai összeköttetését az ingatlanadóztatás általános bevezetése esetén mindenképpen meg kell oldani. Kőszegi Gábor, a fővárosi kerületek földhivatalának igazgatója lapunknak korábban elmondta: készek a kooperációra, ám hiába, az építmények területéről és forgalmi értékéről ugyanis ők sem szolgálhatnak pontos adattal. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke ennek ellenére magától értetődőnek tartja az önkormányzatok és a földhivatalok együttműködését. A főtitkár szerint a szövetség május végén áll elő a helyi adókról szóló javaslatával, amely érinti majd az értékalapú ingatlanadózás témáját is. (A közelmúltban a vámhatóság és az okmányirodai hálózat informatikai kapcsolatát építették ki, megakadályozandó a regisztrációs adóval történő csalásokat – a kormányzati döntéssel együtt ez a folyamat mintegy fél évet vett igénybe.)
