Áprilisban az egy évre visszatekintő áremelkedési ütem 2,3 százalék volt – ez megegyezik a márciusi drágulással –, egy hónap alatt pedig 0,7 százalékkal nőttek az árak – derül ki a KSH tegnap közzétett adataiból. Mindkét szám nagyobb, mint lapunk elemzői konszenzusa (NAPI Gazdaság, 2006. május 9., 1–2. oldal), az emelkedést a várakozásoknak megfelelően az élelmiszerek árai – ezen belül is a szezonális termékek – vezették, erről az oldalról már tavaly ősz óta folyamatos nyomás tapasztalható – részben a bel- és árvíz negatív hatásainak és a hideg időjárásnak tulajdoníthatóan. Meglepetést okozott ugyanakkor, hogy az üzemanyagárak emelkedése már most jelentősen átjött, és a május még húzósabb lesz ebből a szempontból – fogalmaznak elemzők. Áprilisban a bázishatás – egy éve 5,1 százalékos volt a drágulás, most „csak” 4,5 százalékos – révén még nem nyomták nagyon a benzinárak az inflációt, tavaly májusban azonban mínuszos volt a termékcsoport áremelkedése.
Az év hátralévő részének inflációja rendkívül sok bizonytalanságot hordoz magában: a kockázatos tényezők sorát a háztartási energiaárak esetleges korrekciója vezeti. Vélhetően nem folytatódik a tartós fogyasztási cikkek erős dezinflációja (árcsökkenése) sem, és az áfacsökkentés hatása, valamint az elmaradt háztartásienergia-áremelés sem segíti már a további csökkenést, és az önkormányzati választások után októberben jöhet a távhő árának emelése is. A földgáz importárai 60 százalékkal nőttek, s ezt a drágulást a költségvetés pótolja. Bár ennek kicsi a valószínűsége, a teljes gázár-kompenzációs rendszer eltörlése esetén azonnal 50 százalékkal emelkedne gáz fogyasztói ára, ehhez jönne hozzá az világpiaci árak emelkedése miatti korrekcióból adódó 10 százalékos drágulás, ráadásul az áfakulcs változása is feljebb srófolná a tarifát – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a NAPI Online-nak. A szakértők egy része úgy véli, az infláció júniusban érheti el mélypontját, Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint azonban ez most volt – alapvetően az energiaárak miatt. Mindenesetre az éves lefutás némiképp feljebb jönni látszik: nincs sok esély a 2 százalék alatti mélypontra, s többen 3 százalék feletti decemberi inflációt várnak.
Nem tudni, hogy az erősen valószínűsített áfaemelés mikor léphet életbe, Suppan szerint, ha évközben 20 százalékra emelik a középső áfakulcsot, az 1–1,4 százalékponttal növelheti az inflációt. Sok függ attól, hogy az áfamemelés mennyire épül be az árakba, a kiskereskedelmi láncok között dúló verseny miatt ugyanis nem várható, hogy egy az egyben áthárítják azt a fogyasztókra. Az mindenesetre már látszik, hogy az év elején bevezetett 5 százalékpontos áfacsökkentésnek a fele jött át, ennél vélhetően több jelenik meg, Forián Szabó 0,9-1,0 százalékpontos emelkedésre számít az esetleges emelésből.
