Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Május második felére megteremtődnek az autópálya-fejlesztés finanszírozásának kötvénykibocsátásra vonatkozó feltételei – jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a tegnapi kormányülést követően. A kibocsátás része annak a kormány által tegnap jóváhagyott autópálya-finanszírozási modellnek, amely szerint az állam 75 évre szóló autópálya-beruházási és -üzemeltetési szerződést köt az ÁAK-val. A finanszírozás első, 1,5 milliárd eurós körében 320 millió eurót az Európai Beruházási Bank (EIB) projekthitele biztosít – ezt az EIB már jóváhagyta –, a fennmaradó 1,18 milliárdot pedig eurókötvény-kibocsátással fedezik. Arról még nem született döntés, hogy Luxemburgban, Frankfurtban vagy Londonban lesz-e az emisszió: ott, ahol a legnagyobb lesz érte a verseny – mondta a NAPI Gazdaság érdeklődésére Kóka. A miniszter a kibocsátás pontos idejéről, illetve a kamatfeltételekről sem mondott közelebbit, de várakozásai szerint a lejegyzők versenyeznek majd a kötvényért, lévén kedvező megtérülésű infrastruktúra-papír. (A kibocsátást korábban 2005 végére, később idén tavaszra ígérte a kormányzat.) A kötvény futamidejével kapcsolatban annyit mondott: az nem 75 év lesz, hanem ennél rövidebb, s bármikor lehetőség lesz a refinanszírozásra. A finanszírozás első körét követően további 400 millió eurót vonnak be. Ez hitelfelvétel vagy kötvénykibocsátás lesz, attól függően, hogy melyik lehet kedvezőbb konstrukciójú.
A finanszírozási terv második eleme az ÁAK Zrt. részleges magánosítása, amelynek során a kormány 30 milliárd forintnyi tőkét akar tőzsdei tőkeemeléses privatizációval bevonni. Lapunk kérdésére, hogy mekkora pakettet kívánnak a börzén értékesíteni, Kóka csupán azt mondta: az a cél, hogy a 30 milliárd forint minél kisebb tulajdonhányad eladásával folyjon be. Várakozásai szerint 20–40 százalék közötti tulajdonrész értékesítésével valósulhat meg ez a terv. A privatizációs folyamatban intézményi befektetőkre és a hazai kisbefektetőkre is számítanak, ám erről részletek nem ismertek. A gazdasági miniszter az Eurostattal folytatott konzultációk alapján úgy látja, az unió statisztikai hivatalának sem lesz kifogása a konstrukció ellen, már csak azért sem, mert így a beruházásért és az üzemeltetésért felelős ÁAK magántulajdonba kerül.
A tervek szerint mostantól körülbelül 6 hónap szükséges az ÁAK részleges privatizációjához, amelynek eredményeképpen csak a fejlesztő és üzemeltető cég kisebbségi tulajdonrésze kerül magánkézbe, az autópályák továbbra is állami tulajdonban maradnak. A privatizáció semmilyen módon nem érinti a többi „autópályacéget”, például a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-t, amely az ÁAK megrendelésére végzi az építkezéseket. (A tőzsdére viteli elképzelésekről tegnap beszámoló Népszabadság úgy értesült, hogy az NA többségének eladását tervezték, illetve hogy szóba került az ÁAK is.)
Ilyen konstrukcióval a 2004-es átlaghoz képest 20 százalékkal tehető olcsóbbá a sztrádaberuházás – mondta Kóka, aki szerint ezzel a megoldással az államháztartási hiány nem csökken, viszont elhárul annak a veszélye, hogy meg kelljen növelni a deficitcélt.
