Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégek – bankok, biztosítók, alapkezelők – már régóta sérelmezik, hogy nem igényelhetnek vissza áfát. Szerintük a jelenlegi szabályozás hátrányosan érinti őket más tevékenységű vállalatokkal szemben, mert a beszerzéseiknél az áfát csak költségként számolhatják el, ez pedig a nyereségüket csökkenti. Az Európai Bizottság – úgy tűnik – pontot tesz a piactorzító hatásokról folytatott vita végére: változtatásokat javasol a pénzügyi cégeket érintő áfaszabályozásban. A tagállamokkal már tárgyal a bizottság és az Európai Bankföderációval ezen a héten rendez közös konferenciát a témáról. A döntés előkészítéséhez a PricewaterhouseCooperstől rendelt egy, az európai nagy szolgáltatók megkérdezésével készülő tanulmányt a testület, amely Lőcsei Tamás, a tanácsadó cég szakértője szerint még ebben az évben összeáll. A konkrét bizottsági javaslat így legkorábban 2007 elején készülhet el, így a tagállamok egyhangú támogatását feltételezve 2008-ban már az új szabályozás szerepelhet az áfát szabályozó, hatos direktívában.
Most úgy tűnik, a bizottság hosszas egyeztetésre készülhet fel, a tagországok pénzügyi szolgáltatói között ugyanis nincs egyetértés abban, hogy a felmerült megoldási javaslatok közül melyik is lenne a legcélravezetőbb. Egyik lehetőség az áfa általános felszámolása minden tevékenység és szolgáltatási ág esetében, ami lehetővé tenné a visszaigénylést is. A bankok viszont nem feltétlenül ragaszkodnának ehhez a megoldáshoz, mivel a lakossági ügyfeleknél díj- és jutalékemeléshez vezetne. (Igaz, a jelenlegi rendszerben a le nem vonható áfa miatt keletkező „pluszköltség” is áttételesen az ügyfeleket terheli Lőcsei szerint.) Éppen ezért született meg egy olyan javaslat, amely csak a vállalati ügyfelekkel szemben tenné adókötelessé a szolgáltatásokat. Itt ugyanakkor felmerül az adólevonás megosztásának, illetve szabályozásának kérdése. Mint azt Lőcsei elmondta, jelenleg arányosítással élhetnek az áfalevonás eszközével azok a szolgáltatók, amelyek áfaköteles tevékenységet (például tanácsadás) is végeznek, s a lakossági és üzleti ügyfeleket megkülönböztető rendszerben valószínűleg hasonló levonási arányosítással lehetne élni. Ez első ránézésre szintén piactorzító tényező lehet a vállalati üzletágban erősebb szolgáltatók javára. A minden piaci szereplőnek megfelelő szabályozás megalkotásához épp ezért van szükség a PwC által készítendő nagyszabású kutatásra – tette hozzá a cég szakértője.
További lehetőség a nullaszázalékos áfakulcs bevezetése a pénzügyi szolgáltatásokra, így az érintett cégek visszaigényelhetnének, de nem hárítanák tovább a forgalmi adót. Ez utóbbi verzió nyilván negatívan hatna a tagállamok áfabevételeire. Az MTI-Eco információi szerint felmerült egy olyan javaslat is, amely szerint egy a határokon átnyúló áfaszervezet révén az újraszabályozás sem az adminisztrációs költségekre, sem a tagállamok bevételeire nem gyakorolna negatív hatást – ez a nemzetközi szolgáltatók problémáját oldaná meg.
A Magyar Bankszövetség is támogatja a javaslatokat, bár leginkább a nullakulcsos verziónak, vagy a vállalati szolgáltatások áfásításának örülnének – tudta meg lapunk. Arról ugyanakkor nem rendelkezik összesített adatokkal a szövetség, hogy milyen nagyságrendű összeg az, amely után ma nem igényelhetnek vissza a magyar bankok.
