Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A leendő kormánypártok már a nyári ülésszakon módosítanák a pártfinanszírozási törvénynek a választási kampányköltésekre vonatkozó passzusait – tudtuk meg Horn Gábortól, az SZDSZ ügyvivőjétől. A kétharmados jogszabály vonatkozó részeihez azonban nem általánosan, csupán néhány részletében nyúlnának hozzá: változna a képviselőjelöltenként maximálisan elkölthető – jelenleg 1 milliós – összeghatár, valamint a költés ellenőrzésének szabályozása. Horn szerint a pártok egyetértenek a módosítás elvi alapjaiban – a balatonőszödi koalíciós tárgyalásokon erről is szó volt –, és a szakmai egyeztetés most zajlik. Az ügyvivő szerint a jövő héten pontot tehet a két párt a javaslat végére.
A most pártonként 386 milliós összeghatár akár 1 milliárd forintra is nőhetne, Horn szerint ennél többet a mai médiapiacon nincs is értelme elkölteni a nagy pártoknak sem, mivel a plusz megjelenéseknek már aligha van hatása. Mindez viszont csak szigorodó elszámoltathatóság mellett elképzelhető: az SZDSZ javaslata szerint csak listaáron lehetne reklámfelület vásárolni – a kedvezmény ugyanis bújtatott párttámogatásnak minősülhet –, és mindent szigorúan számla ellenében.
Messzire vezető kérdés a kampányidőszak hossza, amit biztosan nem változtatnának meg a nyári ülésszakon: Horn szerint emellett le kellene rövidíteni a most három hónapos hivatalos kampányidőszakot is, a nyugat-európai minták szerint egy hónapra, hat hétre. A számlák szempontjából viszont már a választási év januárjának elején kezdődne a kampány, vagyis az Állami Számvevőszék már ezt az időszakot is vizsgálhatná.
Kékesi Tibor, az MSZP képviselője szerint rengeteg vitás kérdést von maga után már csak a határösszeg emelése is. Vitás lehet, hogy mit is kell a kampányköltségek között elszámolni: mely időszakra és mely eszközökre szánt kiadásokat. Kékesi úgy véli, nem egyértelmű például a rendszeres pártkiadványok aktuális számainak vagy a call centerek fix költségeinek sorsa. Kényes kérdés továbbá, hogy mely forrásokból gazdálkodhatnának a pártok, vagyis a kiadási tételekkel arányosan nőne-e a költségvetési támogatás – ami tiszta forrást jelent –, vagy a törvény megengedje az adományok, esetleg külföldről származó pénzek felhasználását is.
A látszólag megnyugtató konszenzus és a költésre vonatkozó, kevésbé megnyugtató piaci kalkulációk ellenére a pártok váltig állítják, nem lépték át a megengedett 386 milliós küszöböt. Nyakó István, az MSZP szóvivője a részletes elszámolásról nem nyilatkozott ugyan, ellenben becslésnek minősítette (így nem cáfolta) a sajtóban korábban megjelent számításokat, amelyek a megengedett érték többszörösére taksálták a kampányköltést. Nyakó a jelentős média- és egyéb kedvezményekre hivatkozott a médiamegjelenések és a tömegrendezvények költsége kapcsán.
