Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szakértők egyre inkább tényként kezelik a kiigazítást, a polémiák mindinkább ennek mértékéről és kivitelezéséről szólnak. Erősödnek azok a külföldi és belföldi szakértői vélemények, amelyek az adóemelés, illetve bevételnövelés helyett a kiadások csökkentésében látják a kevésbé fájdalmas beavatkozást. Az új kormány szerint adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel összesen 300–350 milliárdot foghatnak meg – nyilatkozta a Reutersnak egy, a régi-új kormányfőhöz közelinek mondott forrás. Tegnap a portfolio.hu és a Central European Management Intelligence (CEMI) konferenciáján ismertették a stratégiai tanácsadó cég tanulmányát. Eszerint 1100–1200 milliárdos kiigazítást kellene elérni 2008-ig ahhoz, hogy elkerülhető legyen a válság és tartósan 4-5 százalékos legyen a növekedés.
A jelentés az egyensúlytalanságot, az államadósság növekedését, valamint az alacsony foglalkoztatottságot jelöli meg nehézségként. A szerzők szerint nem kizárt, hogy egyidejűleg sikerül elkerülni a pénzügyi válságot és jobban kihasználni a növekedési potenciálokat. Ehhez a kiadáscsökkentésen és a foglalkoztatásbővítésen alapuló kiigazítási folyamatot célszerű futtatni, szemben az adóemelésen és az elinfláláson alapulóval. Előbbi esetben ugyanis jóval kisebb növekedési áldozatot kell hozni, míg a második forgatókönyv – az eurófeltételek 2008-as elérését feltételezve – szerint az első évében nullára is eshet a növekedés mértéke. Az adóemelés a költségvetési hiány szempontjából rövid távon megoldás lehet, ám így nem sikerülne kilépni a magas hiány-magas adók-alacsony foglalkoztatottság-alacsony növekedés „ördögi köréből”. A kiigazítás során a munkát terhelő közterheket külön kell választani a többitől, s ezeket csökkenteni lenne célszerű. Amennyiben a kormány 2006-ra megelégszik 300–350 milliárd forintos kiigazítással, úgy nincs kiút az ördögi körből – mondta Orbán Krisztián, a CEMI ügyvezetője.
Hasonlóan vélekedik tegnapi elemzésében a Goldman Sachs: az adóemelés csak rövid távon jó megoldás, sokkal inkább a kiadási oldalon kellene javítani az ellenőrzés hatékonyságán – írják az MTI által ismertetett elemzésben a londoni befektetési ház elemzői. Az adóemelés ugyanis azzal a kockázattal is jár, hogy az állam ezt a bevételi többletet is elkölti a költségvetési hiány csökkentése helyett. Az elemzés szerint hitelességi szempontból rövid távon az adóemelés a jobb megoldás, mivel ennek végrehajtása könnyen ellenőrizhető. A minisztériumi kiadások visszafogása a gyakorlatban gyakran csak a pénzköltés késleltetését jelentette, az alapstruktúrák változtatása nélkül. Járai Zsigmond a konferencián úgy vélekedett, hogy a reformok nélkül válság lesz. A gazdasági reformok azonban önmagukban nem elegendőek, társadalmi reformra is szükség van, mert egyes folyamatok a demokráciát veszélyeztetik. A reformok előkészítettsége azonban egyenlő a nullával. A jegybank elnöke szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a politikusok meg fognak elégedni néhány pr-lépéssel, amivel „be lehet kötni a külföldi befektetők szemét, és akkor minden rendben lesz”.
