Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Helytállónak látszik a Világgazdaság híre, miszerint a kormányzat azért nem kéri egyelőre az Eurostat állásfoglalását arról, hogy a ppp-konstrukcióban építendő autópályák valóban nem terhelik-e a költségvetést, mert maga sem biztos abban, hogy az előkészített konstrukció átmenne az uniós rostán. A KSH szerint pedig érdemes lenne az Eurostathoz fordulni, mert erősen határesetnek számítanak az autópálya-építések. Annyiban megalapozott lehet a PM aggodalma, hogy ha az Eurostat sem teljesen biztos a költségvetésen kívüli elszámolás lehetőségében, hajlamos elutasítani azt. Egy tavaly december 12-i Európa tanácsi rendelet (2103/2005) lehetővé teszi, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében a kormányok – illetve a hivatalos kapcsolattartó nemzeti statisztikai hivatalok – a kétséges elszámolási esetekben az Eurostathoz forduljanak, amely ez esetben gyorsan köteles választ adni. Amennyiben az EU-hivatalnak is kétségei lennének, úgy megkérdezheti a statisztikai hivatalok és jegybankok testületét (CMFB). Az új eljárásrend – a korábbiakkal ellentétben – lehetőséget teremt az elszámolhatóság tisztázására még az ügylet tető alá hozása előtt. Az Eurostat egy illetékese az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az előzetes jóváhagyás valóban nem kötelező – ahogy a PM szóvivője is fogalmazott –, de a művelet után a hivatal alaposan megvizsgálja annak könyvelési kihatásait. Szakértők szerint azonban célszerű lenne ezt meglépni, mivel az országon belül is vita van az érintett szervezetek között az elszámolhatóságról. Ennek híján a kormány azt kockáztatja, hogy az utólagos értékeléskor „visszaírhatja” majd a költségvetésbe a megfelelő tételeket. Az Eurostat egyébként tud az elszámolás „libikóka”-helyzetéről, tavaly kapcsolatfelvétel és több üzenetváltás is történt ez ügyben, s ezek után furcsán mutatna, ha a kormány nem kérné ki az előzetes állásfoglalást. A József nádor téri aggodalmakat támasztja alá Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője is, akit a portfolio.hu idéz. Szerinte a GDP 1,5 százalékára rúgó ppp-kiadások egy része, ha nem is az egésze növeli az idei áht-hiányt, vagyis a büdzsé keretein belül kell ezeket elszámolni. Amennyiben az Eurostat nem engedi a szóban forgó mintegy 330 milliárdos tételnek a költségvetésen kívüli elszámolását, az egyértelmű üzenetként értelmezhető: Brüsszel egyáltalán nem tolerálja a kormány „kreatív” könyveléstechnikai megoldásait – véli az elemző. Hozzátette: a magasabb kimutatandó hiányszám miatt elérhetetlen az euró 2010-es bevezetése, az ECB ugyanis túl gyorsnak ítélheti a szükséges hiánycsökkentést ahhoz (ha 2008-ra elérnék is a 3 százalékos célt), hogy azt fenntartható üteműnek lehessen mondani – a bank a maastrichti kritériumok elérésénél kiemelten figyeli a fenntarthatóságot is. Az idei finanszírozási tervre is komoly befolyással lehet ez a kérdés, a költségvetésen belüli autópálya-építést ugyanis alapvetően forintalapon finanszírozza a kormány (az Államadósság Kezelő Központ kötvénykibocsátásaival), a ppp-alapú építkezést pedig a mintegy 600 milliárd forintot kitevő euróalapú kötvénykibocsátásból fedezték volna. Ez utóbbi meghiúsulása a forintalapú finanszírozási igény hatalmas ugrását vetíti előre, így idén jelentős többletkínálat várható forintkötvényekből.
