Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új magyar kormány komoly nyomás alá kerül mind a piacok, mind az EU részéről, hogy úrrá legyen a hatalmasra duzzadt államháztartási hiányon, ami nem kormányzati várakozások szerint a GDP 8 százaléka körül alakul – írta a Reuters. Budapestnek szeptemberig kell kidolgoznia a deficit csökkentését célzó tervét – vagyis a konvergenciaprogram újabb verzióját –, amelynek hihető volta ezúttal minden eddiginél fontosabbnak tűnik. A kormány finoman szólva sem lesz könnyű helyzetben, mivel a nyakán lesznek az önkormányzati választások, ami mindenképpen korlátozza a mozgásterét. A Reuters által megkérdezett szakértők szerint ha az újabb konvergenciaprogram ismét csak ködösítések halmaza lesz – amit egyáltalán nem tartanak kizártnak –, akkor a forint kurzusának elszállására, ennek nyomán a már beárazottnál izmosabb kamatemelésre, valamint a hitelbesorolások rontására lehet számítani.
A hírügynökség a borús jövőkép mellett tippeket is ad annak elkerülésére. Számításai szerint a GDP 0,5 százalékát jelentené bevételi oldalon a ma 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése és jól fizetne a jövedéki adó mértékének feljebb srófolása is; ezekkel az a baj – ismerik el –, hogy az előbbi az alacsony jövedelműeket sújtaná, az utóbbi pedig a feketegazdaságot inspirálná. Az szja-kedvezményeket is lehetne tovább szűkíteni – ez ugyancsak a GDP fél százalékát hozná –, de ez politikailag nehezen lenne eladható, akárcsak a minimálbér újbóli megadóztatása vagy az ingatlanadó kiszabása. A tb-járulék fizetésére kötelezettek körének szélesítése mellett a kormány megszüntethetne egy sor, a vállalatokat érintő adókedvezményt, már csak azért is, mert a 16 százalékos magyar társasági nyereségadó az egyik legalacsonyabb Európában.
Kiadási oldalon a GDP 0,5-0,6 százalékát lehetne megfogni az állami adminisztráció kiadásainak lefaragásával, a közszféra béreinek befagyasztása újabb 0,6 százalékot hozna – állítja a Reuters. A családi pótlékot rászorultsági alapra lehetne helyezni, az államilag finanszírozott egészségügyet pedig az alapellátásra kellene korlátozni. Az önkormányzatok számának csökkentésével, a megyék felszámolásával hatalmas összegeket lehetne megspórolni – ehhez azonban a kétharmados többséggel elfogadandó törvények kellenek.
