Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elemzők a választások előtt, illetve a két forduló közötti két hétben gyakorlatilag egyöntetűen arra számítottak, hogy a piacot nem nagyon mozgatják meg sem az első forduló eredményei, sem pedig a másodiké. A piacnak nem volt preferált győztese, a politika kevéssé hírértékű, tulajdonképpen mindegy, hogy ki nyer. Ezeket az előrejelzéseket mind a forintkurzus, mind pedig a 10 éves hozamok alakulása alátámasztotta. Az euró jegyzése a választások előtti utolsó kereskedési napon 267,87 forinton zárt, az első forduló utáni napon, április 10-én pedig 265,58 forinton, ami hozzávetőleg félszázalékos forinterősödés. A két forduló közötti első héten a forint enyhe gyengülését jegyezték fel; a hetet 266,92 forinton zárta a közös deviza. A második héten erősödésnek indul a forint, az euró pénteken 265 forint környékén zárt, vagyis ebben az időszakban a forint hozzávetőleg egyszázalékos erősödést mutatott. A magyar fizetőeszköz március közepén kezdődött gyengülése óta 2,8 százalékos sávot járt be a kurzus, míg a két forduló között – a napon belüli kilengéseket is figyelembe véve – legfeljebb 1,5 százalékosat.
Hasonló folyamatok játszódtak le a kötvénypiacon: a 10 éves lejáratú papírok hozama az első forduló előtti pénteken 7,1 százalékon állt, múlt pénteken 6,97 százalékon. A kéthetes lefutás szerint a piac az első forduló eredményét ignorálta, a hozamszint az első fordulót követően ismét 7,10 százalékon állt, az első hét végére 5 bázisponttal lejjebb ment, majd a múlt hét elején lassú erősödés kezdődött, ami kitartott a hét végéig. A két forduló között tehát nagyon mérsékelt erősödés ment végbe, ami mögött az első heti kivárás, majd az ezt követő, nemzetközi hatások miatti izmosodás áll. Ez az időszak nem a hazai fundamentumokról, s nem a hazai hírekről szólt – mondta lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. A jegybanki, illetve pénzügyminisztériumi kommenteket, valamint a választási híreket figyelte ugyan a piac, de nem mozdult rájuk, az államháztartás magas márciusi hiányát és az előrejelzést pedig már beárazta. Az eddigi viszonylagos nyugalom azonban nem jelenti azt, hogy ezt követően nem nőhet a volatilitás – kulcsfontosságú ebben az új kormány belépője. (Az állampapír-piaci forgatókönyvekről lásd még írásunkat a 13. oldalon.)
