A jegybank egy sor makrogazdasági kockázatot lát, a fundamentumok előtérbe kerülése, a kritikus egyensúlyi helyzet miatt egyre inkább elengedhetetlen a hiteles költségvetési kiigazítás – derül ki a monetáris tanács által elfogadott, a pénzügyi stabilitásról készült jelentésből. Amennyiben azonban ez elmarad, a piac kényszeríti ki a kiigazítást – véli Auth Henrik, az MNB alelnöke. Ebben az esetben komolyan kell számolni jelentős árfolyamesésre, a kamatok emelkedésére, a fogyasztás és a beruházások visszaesésére, valamint arra, hogy az egyensúlytalanság tartósan nem mérséklődik, ám a fiskális konszolidáció feltételei számottevően kedvezőtlenek lesznek. Auth szerint aggasztó jel, hogy az államháztartás tartozásának, valamint az ország nettó külföldi adósságának a GDP-hez viszonyított aránya továbbra is emelkedik, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság hosszú távon nem fenntartható pályán halad. Bár 2005-ben a GDP arányában csökkent az ország külső finanszírozási igénye, és emelkedett a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás, a külső egyensúlyhiány rendkívül nagy maradt, s ez a gazdaságot sérülékennyé teszi.
A globális pénzügyi környezet 2006 elejéig lehetővé tette, hogy az egyensúlyi problémák ellenére a forintpiacot viszonylagos stabilitás jellemezze. A forinthozamoknak és az árfolyamnak a régió többi országához képest eltérő viselkedése, a magyar adósság leminősítése, illetve leminősítésének kilátásba helyezése, valamint a külföldi szereplők alacsony forintkockázat-vállalása azonban egyértelműen jelzik, hogy a piac által a magyar gazdasággal kapcsolatban érzékelt kockázatok növekedtek.
