Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Árvíz-védekezési veszélyhelyzetet rendelt el a kormány a Dunán a Komárom és Tass közötti, valamit az Ipolyon az Ipolytölgyes és a folyótorkolat közötti szakaszon április 3-án 15 órától. Ilyen lépésre első ízben került sor Magyarországon. Jelenleg szinte minden jelentősebb hazai folyó árad, több mint háromezer kilométeren tartanak fenn készültséget, ebből 1012 kilométeres szakaszon harmadfokú a védekezés, 158 kilométeren pedig rendkívüli fokozat érvényes. A Duna kedden este 860 centiméteres vízállással budapesti rekordot dönthet, az eddigi legmagasabb szint 848 centiméter volt. A folyó áradása miatt közúton megközelíthetetlen Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Pilismarót, Dömös és Kisoroszi. Árad a Bodrog és a Tisza is – utóbbi előzetes számítások szerint ma tetőzik 890 centiméterrel. A mellékfolyók közül a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Hernád, a Sajó, a Zagyva és a Körösök a felső szakaszon már apadnak, de a középső és a torkolati részeken továbbra is emelkedik a vízállás.
A veszélyhelyzet felhatalmazást biztosít a főpolgármesternek, a polgármestereknek és a megyei elnököknek, hogy bizonyos döntéseket közgyűlési jóváhagyás nélkül, egy személyben hozzanak meg a védekezés érdekében. Így elrendelhetik a lakosság kitelepítését, az ott tartózkodás és a közlekedés tilalmát, a folyamatos polgári védelmi szolgálatot, valamint a hátrahagyott készletek őrzését és elszállítását. Elrendelhető továbbá, hogy az ország meghatározott területére utazni vagy azon átutazni csak engedéllyel szabad. Bár az alkotmány lehetőséget adna rá, az alapjogokat nem korlátozzák a veszélyhelyzet alatt, különös tekintettel a közelgő választásokra – mondta lapunknak Lamperth Mónika belügyminiszter, aki szerint még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy politikai demonstrációknak próbálnak meg ilyen módon gátat szabni. A belügyminiszter szerint kijárási tilalom elrendelésére várhatóan nem kerül sor.
A lakóhely megválasztásának szabadsága vagy a mozgásszabadság olyan alapjogok, melyek veszélyhelyzetben korlátozhatóak – tudtuk meg Kolláth György alkotmányjogásztól. A polgári védelemről szóló törvény (pvt.) értelmében a veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, vagy ipari baleset következtében állhat elő. Árvízi védekezés során akkor rendelhető el veszélyhelyzet, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetve töltésszakadás veszélye fenyeget – a jelenlegi helyzetben tehát teljesülnek a feltételek.
