Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly mind az utolsó negyedévben, mind az év egészében csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya. Az éves deficit több mint félmilliárd euróval 6,4 milliárdra apadt – ez a GDP 7,3 százaléka – , ami kedvezőbb az elemzői várakozásoknál és az egy évvel korábbi 6,976 milliárd eurónál is. Az utolsó negyedévben 1,486 milliárdos deficit mintegy 200 millióval kisebb a megelőző és mintegy 300 millióval az egy évvel korábbi hasonló időszaki deficitnél. Lapunk konszenzusa 1,7 milliárdos utolsó negyedévi, illetve 7 milliárd eurós éves adatot mutatott (NAPI Gazdaság, 2006. március 29., 1–2. oldal). A közzétételre a piac gyakorlatilag nem reagált, igaz, a fizetési mérlegadat már jó ideje semleges hír ebből a szempontból. Az adat közzétételének hatása erősen függ a piaci hangulattól, mindenki azt lát benne, amit akar – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője.
Mindezzel együtt a mérleg alakulása előkerülhet ütőkártyaként a gyenge magyar fundamentumok között – amennyiben ezek reflektorfénybe kerülnek, márpedig mostanában mind gyakrabban és mind nagyobb súllyal történik ez meg. A mérleg javulása ellenére sem múltak el, nem is gyengültek az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmak; ebből a szempontból a félmilliárdos javulás nem sokat számít, sőt, még az erre az esztendőre várt további félmilliárdos sem. A vállalkozások számára fontos forintárfolyamot a mostani javulás aligha befolyásolja, ettől önmagában nem kapnak jobb megítélést a magyar fundamentumok.
A mérleg javulása mögött alapvetően az árusor vártnál jobb mérlege és a kisebb osztalékfizetések állnak – kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője. Az azonban mindenképpen figyelemreméltó, hogy a tévedések, kihagyások több mint 2 milliárd eurót mutatnak, s itt szerepelnek a külkereskedelmi nyilvántartás bizonytalanságai miatt függő tételek is; az árusoron hozzávetőleg 1 milliárd eurós korrekcióra lehet számítani az importszámla folyamatos felfelé változása nyomán. Az összkép így viszont már messze lesz nem olyan kedvező, mint első látásra. Hasonlóan vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, szerinte ugyan kisebb, 300 millió euró körüli lehet a későbbi korrekció, de mindenképpen számottevő romlásra lehet számítani.
Suppan Gergely szerint az idén várhatóan rosszabban alakul a fizetési mérleg; a szolgáltatások egyenlege javulhat ugyan, ám ez nem kompenzálja az árusoron várható kedvezőtlen változásokat. Emellett romlik a jövedelemegyenleg is, a növekvő eladósodottság ugyanis növekvő terheket jelent. Török Zoltán szerint az áruforgalom egyenlegének javuló tendenciája fennmarad, mint ahogy a jövedelemsor hiányának növekedése is. Kérdés, hogy a szolgáltatások egyenlegének javulása trendszerű avagy esetleges, valamint az is, hogy a korábbinál gyengébb forint miként hat a különböző tételekre – az árusorra enyhén kedvezően, a jövedelmekre a cégek stratégiájának, illetve a forint árfolyamával szembeni elvárásaik függvényében. A tévedésekkel és kihagyásokkal együtt a GDP 10 százaléka fölé emelkedhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a hivatalos statisztika 8,6 százalékig nőhet – derül ki az OTP Bank elemzéséből. A növekedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy az államháztartás hiánya növeli a nemzetgazdaság külső finanszírozási igényét. A nemzetgazdaság külső egyensúlyi pozíciója a jelenlegi szerkezetben (vagyis ikerdeficit mellett) fenntarthatósági kérdéseket vet fel közép-, illetve hosszú távon. Az államháztartás és a háztartások nem képesek tartósan nem adóssággeneráló tételek bevonására, ami a külső eladósodottság gyors növekedését eredményezi.
