Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden kezdet nehéz; hogy a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolóár pontos nyilvántartásában mennyire is, az idén derülhet ki először. A szabályozás szerint ugyanis idén kell először minden kapcsolt ügylethez dokumentációt készíteni, és valószínűleg ezek tömeges ellenőrzésére is sor kerülhet – mondta lapunknak Gémesi Péter, a Deloitte menedzsere. A 2003. szeptember 1-je előtt kelt kontraktusok esetében először a 2005-ben megvalósult ügyleteket kell dokumentálni, mégpedig 2006. május 31-ig, vagyis a társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig. A 2003. szeptember 1. utáni szerződések révén létrejött ügyletekkel kapcsolatban pedig már a korábbi évekre is el kellett készíteni a dokumentációt.
Az átmeneti időszak miatt sok tapasztalat egyelőre nincs arról, hogy a cégek milyen hatékonysággal készítik el a szükséges indoklásokat, az azonban bizonyos, hogy az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területként kezeli a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket, s a bennük alkalmazott transzferárakat. A jellemzően sokszor ismétlődő, így éves szinten komoly értéket képviselő ügyletek revíziója ugyanis – nemzetközi tapasztalatok szerint – a leghatékonyabb adóhatósági kontrolltevékenység lehet, vagyis egy revizori óra ebben az esetben hozhatja a legnagyobb összegű megállapításokat (ezeknek a társasági adó mellett az áfában is jelentős hatása lehet) – említette Veszprémi István, a Deloitte adó-tanácsadási üzletágának igazgatója. A dokumentációs kötelezettség általánossá válásával ráadásul új ellenőrzési terület nyílik; eddig ugyanis többnyire azt vizsgálta a hatóság, hogy az említett ügyletek során elszámolt ráfordítás valóban a vállalkozás érdekében merült-e fel, vagyis tényleg megvalósult-e az elszámolt ügylet, szükség volt-e rá, valamint mennyire tekinthetők piaci alapon reálisnak az alkalmazott transzferárak.
A dokumentációnak alapvetően kettős követelménynek kell megfelelnie: egy tartalminak és egy formainak. Önmagában véve az még kevés, ha a jogszabály által meghatározott tényközlési elvárásoknak megfelel az alkalmazott árakat és ezek indoklását részletező anyag – hangsúlyozta Gémesi. A leírtaknak valósnak, közgazdaságilag megalapozottnak, logikusnak is kell lenniük, hogy teljeskörűen elfogadható legyen a hatóság számára. A cégek többségénél ehhez még nem alakult ki a megfelelő hozzáállás: sok helyen elegendőnek tartják a transzferárak puszta közlését, esetleg csupán az anyacég által alkalmazott transzferárképzési eljárásra hivatkoznak, vagy informális – nem bizonyítható – piaci ismereteikre. A dokumentációnak pedig épp az a lényege, hogy a lehető legmeggyőzőbb és leglogikusabb módon, a magyar jogszabályoknak megfelelően mutassa be: az adott cég által megvalósított ügyletben mi tekinthető piaci árnak – tette hozzá Veszprémi. Ehhez számos esetben egy több millió európai cég beszámoló szerinti árbevételi és nyereségességi adatait tartalmazó adatbázist hívnak segítségül, amelynek alapján legalább a transzferárnál alkalmazott profitrátát be lehet lőni.
