A Federal Reserve nyíltpiaci bizottságának kamatlépése, valamint a szigorú komment megtette a hatását a magyar piacon (is): az euró jegyzésének alja 266 forint volt, s a késő délelőtti órákban már 267,75-ig erősödött, délután pedig a 268-at is megkarcolta az árfolyam. A „hawkish” komment kedvezőtlen hangulatot váltott ki a feltörekvő piacokon – devizáik jellemzően gyengültek –, így Magyarországon is. A világszerte erősödő kamatemelési várakozások, a küszöbönálló izlandi valutaválság és a rossz fundamentumok miatt cseppet sem megnyugtató a magyar fizetőeszköz helyzete. Szélsőséges esetben az euró árfolyama elérheti a 300 forintot – vélik szakértők –, az alapkamat pedig a két számjegyű tartományban köthet ki.
A forint jelentősebb gyengülése már kedden megindult, amikor még csak várakoztak a piacok a Fedre, de már elkezdték árazni nemcsak a döntést, hanem a kommentárt is. A befektetők még nem vették elő igazán a magyar fundamentumokat, ami eddig történt, még mindig nem forintsztori – idézte a portfolio.hu a CNBC gazdasági hírtelevíziót. Szakértők szerint azonban ha nem változik a feltörekvő piaci hangulat, az sem kizárt, hogy előbb-utóbb támadás éri a forintot.
Mindeközben a jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy az MNB nincs kamatváltoztatási nyomás alatt. Az eddigi forintgyengülés nem gyakorol jelentős hatást az inflációra és továbbra sincs árfolyamcélunk – idézte a Reuters Járai Zsigmondot. Az elnök úgy véli, egyelőre nem egyértelmű, hogy a forint lejtmenete átmeneti vagy tartós; aggódni csak az utóbbi esetben kellene, s csak abban a helyzetben, ha a gyengülés befolyásolná az inflációs cél elérését, de nincs beépített árfolyamszint, amire a jegybank külön figyelne. A jegybank ugyanakkor nem elsősorban az inflációs veszélyek miatt emelné a kamatot, hanem azért, hogy a piactól könnyen elforduló befektetőket visszacsábítsa. Szakértők szerint a bizalom tulajdonképpen már 2003-ben elfogyott, az invesztorok azóta csakis a hozaméhségüktől vezérelve tevékenykedtek a magyar piacon.
