Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkanélküliségi ráta 2005 decembere és 2006 februárja között átlagosan 7,8 százalékra nőtt – adta hírül a KSH. Ez 0,6 százalékponttal múlja felül az előző negyedévit, illetve 0,9 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Az elsőre brutálisnak tűnő növekedés mögött többféle, részben pozitív folyamat is húzódik. A foglalkoztatottak száma több mint ötvenezerrel nőtt a négy évvel ezelőtti választást megelőző hónapokhoz képest, és ez a legfontosabb – mondta lapunknak Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Emellett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint márciusban apadásnak indult – 445 ezerről 423 ezerre csökkent – a regisztrált munkanélküliek száma.
és a következő hónapokban a tizenkét közmunkaprogramnak, a hamarosan érkező új külföldi befektetőknek, valamint az április elején elbírálandó munkahelyteremtő pályázatnak köszönhetően további csökkenés várható. Az utóbbiak közül az új invesztíciók negyvenezer embernek biztosíthatnak kereseti lehetőséget, a pályázat pedig néhány ezer fővel javíthatja a munkaügyi statisztikát.
Az utóbbi két esztendőben több mint két százalékkal nőtt a munkanélküliségi ráta, ez egyértelműen az elhibázott gazdaságpolitika eredménye – mondta a NAPI Gazdaságnak Bernáth Ildikó, a Fidesz munkahely-teremtési programjának szóvivője, aki szerint a foglalkoztatottak száma stagnál, kritikus a helyzet Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon egyaránt. A párt szerint a gyógymód a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások hangsúlyosabb támogatása volna; a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség javításához pedig az egyik legfontosabb eszköznek az új járulékpolitikát tartják.
A múlt évihez képest csaknem stagnált a foglalkoztatottak száma, így a munkanélküliség növekedése főleg az inaktívak számának rovására történt, ez pedig örvendetes fejlemény – véli Köllő János közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa. Eközben viszont az álláskeresési aktivitás továbbra is alacsony Magyarországon.
Összecseng ezzel Hárs Ágnesnek, a Kopint-Datorg kutatójának a véleménye, aki szerint egyre többen próbálnak megmaradni a munkaerőpiacon állásuk elveszítése után is, vagyis nem süllyednek inaktivitásba. Az elemzője szerint nőtt ugyan a fiatal és a tartós munkanélküliek száma, valamint a nyugdíjkorhatár növelése is szerepet játszik a magasabb munkanélküliségi rátában, ám a 7,8 százalék uniós viszonylatban továbbra is alacsonynak minősül. Rövid távon a munkaerőpiac lassú élénkülése várható, amely a munkanélküliség további lassú növekedését okozza majd, vagyis az eddigi folyamatok nyugodtan csordogálnak eddigi medrükben – mondta Hárs, ám hozzátette: kivéve, ha a választások radikális változásokkal járnak majd.
