Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Előretörtek a régiók a megyék rovására, ám a területfejlesztési feladatok és támogatások összehangolását korlátozza, hogy a hét statisztikai régióval szemben kilenc turisztikai régiót alakítottak ki, eltérő területi hatállyal – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A Tisza-tavi és balatoni turisztikai régió területén például több régió is illetékes. A fejezet kiadásainak 80 százalékát turisztikai és lakáscélú előirányzatok teszik ki – ezek azonban csak közvetve járulnak hozzá az adott térség fejlődéséhez, ami eleve megkérdőjelezi a források felhasználásának célszerűségét.
A területfejlesztési fejezetet értékelő jelentés szerint a hátrányos helyzetű kistérségek élvezték ugyan az országgyűlési határozatban garantált kiemelt támogatásokat, a preferencia mégsem érvényesült maradéktalanul: a legrosszabb helyzetben lévő kistérségeknek jutó támogatás értékét nem csupán rászorultságuk, hanem eredményességük is befolyásolta. A Regionális Fejlesztés Operatív Program forrásainak 81 százaléka ugyanakkor négy fejletlen régióba került, 65 százaléka szolgálta hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztését. A program keretösszege 2004 és 2006 között 141,8 milliárd forint (91,7 milliárd a strukturális alapból, 29,7 milliárd hazai társfinanszírozás).
A kedvezőtlen helyzetű térségekben mintegy 18 ezer munkahely köszönheti létét a területfejlesztési támogatásoknak – ebből 6670 új, a többi esetben meglévő állások megőrzéséről van szó –, azonban a munkahelyeket létrehozó decentralizált források mindössze négy százalékot tesznek ki a teljes előirányzaton belül, így önmagukban kevésnek bizonyultak a felzárkóztatási célok eléréséhez. A számvevők szerint – többek közt a források elaprózottsága miatt – nem csökkentek a régiók között tapasztalható gazdasági és társadalmi különbségek.
Korlátozta a források hatékony felhasználását a pályázatok késedelmes megjelenése is, a szerződések megkötése ugyanis átlagban egy évet csúszott e miatt (2004-ben a nyertes pályázók 10 százalékával kötöttek szerződést). Hátráltatták a célok megvalósulását az államháztartási egyensúly kockázatainak mérséklésére tett kormányzati lépések is.
Nagy érdeklődés kísérte a lakáscélú előirányzatokból indított programokat, az állami források csökkenése miatt azonban 2004-től fokozatosan alábbhagyott a lendület. A szociálisan rászorult családok lakbértámogatására 2004-ben nem írt ki pályázatot a Belügyminisztérium, az e célra elkülönített 800 millió forintot átcsoportosították. Hasonló utat járt be a bérlakásprogram, tavaly már nem is volt ilyen előirányzat. Valamelyest jobb a helyzet a lakásépítéssel kapcsolatos előirányzatoknál: 2005 első félévéig 9274 (70 százalékban egy-másfél szobás) lakás épült, az egy gyermek után igényelhető lakásépítési kedvezmény pedig négy és félszeresére nőtt az utóbbi öt évben.
