Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország alapvetően kellemes hely, ahol a politikai kurzusváltás nem befolyásolja a gazdasági működés stabilitását, jó pontnak számít az infrastrukturális fejlettség, valamint a munkaerő képzettségi szintje, az adórendszert azonban a beharangozott módosításokkal sem sikerült kitornászni a „sem kiemelkedően jó, sem kiemelkedően rossz” pozícióból – derült ki a PricewaterhouseCoopers (PWC) ügyfélkörében végzett beszélgetésekből. A tanácsadó cég 120 személlyel beszélgetett a befektetési tervekről, és a reprezentatívnak ugyan nem mondható minta 60 százaléka jelezte beruházási szándékát – nagyrészt 100 millió forintot meghaladó értékű beruházásokról van szó – mondta Erdős Gabriella, a PWC adópartnere a tegnapi sajtóbeszélgetésen. Arról nem nyilatkoztak ugyan sokan, hogy milyen típusú beruházásról van szó, az erre a kérdésre válaszolók többsége egy-egy speciális vállalati funkció Magyarországra telepítéséről beszélt. Erdős szerint ez megfelel az ország fejlődési irányának, vagyis a képzett munkaerőt felszívó tercier szektor bővülésének. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a PWC látókörébe került beruházási szándékok bár komoly értéket képviselnek, viszonylag csekély foglalkoztatásbővülést jelentenek, egy-egy ilyen vállalati egység ugyanis tipikusan 30–40 embert vesz fel.
A beruházási döntések zöme nem kifejezetten Magyarországot, hanem a régiót célozza, s egy alku-, illetve versenyfolyamat eredményeképpen szólhat a többnyire 3-5 évre tervezett beruházásokkal kapcsolatos választás Magyarország mellett. Pusztán a magyar piac miatt nem jönnének a külföldi befektetői csoportok, őket leginkább a felvevőpiacaik közelsége, az infrastruktúra fejlettsége, a képzettségi szinthez képest olcsó munkaerő vonzza, s itt léphet be az adórendszer versenyképessége is.
A megkérdezettek zöme összességében nem értékelte pozitívan a tavalyi és a beharangozott módosításokat e téren, ezekben inkább újabb adminisztratív nehézséget látnak. Az áfacsökkentést és a iparűzési adó megszűnési dátumának kitűzését mindenképpen pozitívumként értékelik a cégek, egyértelműen negatívan értékelik viszont a bérre rakódó terhek alakulását – a természetbeni juttatások adóterheinek növekedését és az elszámolás bonyolódását, amivel a válaszadók szerint nőtt a jogbizonytalanság e kérdésben.
