Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Közel duplájára nőtt Magyarország előnye Szlovákiával és Lengyelországgal szemben a vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) uniós átlaghoz való felzárkózását tekintve 1996 és 2005 között – állítja a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás állapotáról nemrég megjelent jelentésében. Ezt minden választási évben, a voksolást megelőző 30 nappal kell közzétennie a tárcának. A jelentés szerint míg Magyarország ebben az időszakban 13,1 százalékos ütemet tudott felmutatni, addig Szlovákia 8,2, Lengyelország 7,6, Csehország 2,5 százalékot ért el. Utóbbival szembeni hátrányát ezzel a felére csökkentette a magyar gazdaság – állapítják meg a tárca szakemberei. Megfigyelők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az utóbbi években nem ez a tendencia volt a jellemző, s csak a korábbi időszaknak (pontosabban a többi visegrádi ország mérsékeltebb felzárkózásának) volt köszönhető a magyar előny kialakulása. A PM szerint a gazdaság egészséges és fenntartható növekedési pályára állt, ami az idén lehetővé teszi a 4,3 százalékos dinamika elérését és a növekedés a következő években is export- és beruházásvezérelt marad, így a fontosabb adóalapok (fogyasztás) a GDP-nél lassabban bővülnek. A fiskális politika célja, hogy érzékelhetően csökkenjen a jövedelemcentralizáció és 2008-ra teljesüljön a konvergenciaprogramban kitűzött deficitcél. Így kiemelt feladat az EU-támogatások maximális igénybevételéhez és a felzárkózást segítő regionális fejlesztésekhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítása, ezért egyéb kiadási területeken strukturális átalakításokra van szükség. A PM prognózisa alapján tehát a költségvetés bevételeinek növekedési ütemét középtávon a gazdasági folyamatok önmagukban is lassítják, amit tetéznek az adócsökkentések hatásai. A kiadási oldalon pedig az uniós pénzek felhasználásának prioritása állít elvileg korlátot a költekezés elé.
