Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bejöttek az elemzői várakozások, a jegybank monetáris tanácsa (MT) nem változtatott az irányadó kéthetes repokamatláb szintjén. Bár a múlt hét végi konszenzusok egyértelműen tartást mutattak, az elemzők hangsúlyozták, hogy a monetáris tanács üléséig sok minden megváltozhat. A jegyzés hétfőn délelőtt el is indult, 263,3-ig szalad az euró kurzusa, ami gyökeres változás a pénteki erősödő és 259 forint alá is csúszó árfolyamhoz képest – a magyar deviza délután stabilan 262 forintos centrummal legyezett.
Ehhez képest a jegybankárok még csak fel sem vetették az emelés lehetőségét, legalábbis csak a tartásról szavaztak. Elemzők szerint az MNB nem akart emelési perspektívákat vázolni a piacnak, a kommentben viszont jelezték: amennyiben az árstabilitási célt veszélyeztető változások következnek be, nem hezitálnak majd a megfelelő lépések megtételével.
Az MNB elnöke szerint az árfolyam egyre kevésbé befolyásolja a pénzromlási ütemet, inkább az inflációs várakozások hatnak. Járai Zsigmond az ülést követően úgy nyilatkozott: bár a jelenlegi kurzus gyengébb, az árstabilitási célt nem veszélyezteti, s a múlt hét forintpiaci eseményei, a volatilis jegyzés, a gyengülési hullám még nem eredményezett átrendeződést. A forint viselkedését az elnök csak részben tartotta regionális jellegűnek, illetve a nemzetközi trendek által kiváltottnak. A március elején kezdődött gyengülési periódus elejét valóban a nemzetközi tőkepiacokon a korábbi hónapokhoz képest tapasztalható változások határozták meg, később azonban lengyel–magyar gyengüléssé szűkült a folyamat, majd e két deviza is elvált egymástól, s a forint magányosan zuhant. A szigorúbb monetáris kondíciók irányába mutató jelek is meghatározóvá váltak a fejlett országokban, ami – a globális kockázatvállalási hajlandóság romlásán keresztül – a feltörekvő piacokra is nyomást gyakorolt, ám a befektetők egyre inkább megkülönböztetik az egyes országokat, így mind nagyobb súlyt kapnak a fundamentális kondíciók, s ez a forint számára nem előnyös. Az MT és az elnök is kiemelte: a nemzetközi tőkepiaci hangulat megváltozásából fakadó, jelenleg egyre kézzelfoghatóbbá váló kockázatok felerősítik a költségvetési hiánycsökkentés szükségességét. A magyar gazdaság egyensúlytalanságának csökkentésével lehet tompítani a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását. Járai a kockázat mérséklésének kulcsát a költségvetés hiányának csökkentésében látja, kérdés, hogy ez beindul-e, az új kormány képes lesz-e hiteles tervet felmutatni s a befektetők türelme kitart-e.
A Goldman Sachs úgy látja, a költekezési ígérgetések olyan környezetet teremtenek, amelyben a választások után nehéz lesz költségvetési szigorító intézkedéseket bevezetni. A Dresdner londoni elemzői szerint nincs meg a politikai akarat a költségvetési hiány lefaragására, és ez a helyzet az áprilisi választások után is jó eséllyel fennmarad, bárki győzzön is.
