Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Érdemi döntést ugyan nem hozott az Európai Bíróság (EB) a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által az iparűzési adó ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban, a kérdések megválaszolásának elutasítása mégis a magyar adófizetők malmára hajthatja a vizet – állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. Az EB arra hivatkozva tagadja meg a válaszadást, hogy a vitatott adóbevételek 1999 és 2002 között, vagyis az EU-csatlakozást megelőzően keletkeztek, így az unió törvényszéke nem jogosult a döntésre. Ez azt jelenti, hogy a befizetett adó visszatérítésénél – ha visszamenőleges hatályt állapít majd meg az EB a következő magyar illetékességű esetben – akkor annak dátuma kitolódhat a majdani ügyhöz kapcsolódóan – véli Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. A szakértő szerint így az eljárást kezdeményező adózók nagyobb köre részesülhet majd visszafizetésben, ami nyilván jelentősebb kiadást okoz a költségvetésnek. Oszkó ugyanis úgy véli, ha visszamenőséget állapít majd meg a bíróság, annak dátuma nagy eséllyel a szóban forgó ügy publikálásának napja lehet. A keddi főtanácsnoki vélemény szerint ugyanis abban az esetben, ha a bírósági gyakorlat egyértelmű egy ügyben – s Oszkó szerint a forgalmiadó-ügyekben az IRAP-hoz adott 2005. március 17-i Jacobs-véleménytől számítva tekinti a főtanácsnok egyértelműnek a helyzetet –, akkor a visszamenőlegességet az ügy publikálásának napjához kell kötni. Ezzel együtt az bíróság dönthet úgy is, hogy a Komárom-Esztergom megyei eljárás kapcsán az iparűzési adó ügye már olyan nyilvánosságot kapott, hogy indokolt az időbeli korlátozást annak kezdetéhez kötni.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint az eddig nem lépett cégek most időt és új szempontot is kaptak a helyzet átgondolásához. Az olasz ügyben hozott főtanácsnoki vélemény tisztán fogalmaz ugyanis arról, mikor minősíthető egy adónem forgalmi típusúnak, s a kritériumok körét kibővítette a statisztikai szemponttal (ha az adózók többsége esetében forgalmi adóként működik, akkor annak tekintendő az adónem). A szakértő hozzátette: az adózók nagy része idén szembesül először olyan adóhatósági revízióval, amely a már uniós bíróság előtt is vitatható időszakot, vagyis 2004-et vizsgálja, ez sok esetben döntéshozatali kényszert is szülhet a gazdálkodók számára az iparűzésiadó-kötelezettségekkel kapcsolatban.
Demetrovics Gergely, a KPMG vezető adómenedzsere ugyanakkor jelezte, hogy a keddi főtanácsnoki állásfoglalás nemcsak az esetleges visszatérítések személyi, hanem időbeli (a visszatérítési időszakra vonatkozó) hatályára is kitért – visszautalva egy korábbi német esetre. Stix-Hackl szerint a forgalmi adó típusú ügyekben – akkor is, ha az másik tagországot érint – érdemes viszonyítási pontként alkalmazni a majdani IRAP-döntést, hiszen ettől kezdve viszonylag kiszámítható lesz a bíróság ítélkezési gyakorlata. A következő ügyekben érintett tagállamok jóhiszeműsége tehát legfeljebb eddig – a valószínűsíthetően 2006 végére, 2007 elejére tehető – pontig lesz vélelmezhető, ettől kezdve nem. Amennyiben tehát a visszatérítésekre időbeli korlátot is megfogalmaz a majdani bírósági határozat, azt valószínűleg ettől az időponttól kezdve teszi lehetővé – mondta Demetrovics. A 2008. január 1-jétől megszüntetendő iparűzési adó esetében ez meglehetősen szűkös visszatérítési időszakot jelentene.
