Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Milyen magyar lehetőségek mutatkoznak a kétoldalú forgalom és ezen belül a magyar kivitel növelésére?
– Horvátországba jelenleg évente több mint 1100 magyar cég visz ki árut, illetve 400 importál onnan. A forgalom az üzleti lehetőségektől, cégeink aktivitásától és a szabályozástól függ, és az export ösztönzésével növelhető. Horvátország nettó importőr, a termékek széles skáláját vásárolja, így a magyar exportőrök számára – a földrajzi/fuvarozási közelség előnyeit, a piac ismeretét kihasználva, kedvező árakkal, versenyképes áruval – továbbra is jók az üzleti esélyek. Exportőreinknek – bár gyorsan javul a helyzet – még számolniuk kell egyes horvát cégek rossz fizetőképességével, mivel több ezer horvát vállalkozás küzd likviditási gondokkal, és erős igény mutatkozik a halasztott fizetésre, áruhitelekre.
A kétoldalú kereskedelem feltételeit 2004 májusa óta az EU–horvát kereskedelmi megállapodás szabályozza, amely az ipari termékek körében – néhány kivétellel – mindkét irányban vámmentességet biztosít. Az uniós származású mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek jó részét azonban vámok terhelik, miközben a hasonló horvát termékek vámmentesen juthatnak az EU piacára. A magyar export növelésére – mivel a kivitel direkt ösztönzését a WTO és nemzetközi egyezmények tiltják – exportőreink piaci fellépésének támogatásával nyílik mód.
– Mely területeken játszhatnak szerepet a magyar befektetők Horvátországban?
– 1993 és 2005 szeptembere között a horvátországi magyar befektetések összértéke 993 millió euró volt, Magyarország mára a befektetők sorában – Ausztria, Németország és az USA után – a 4. helyre lépett. A Mol Rt. három éve megszerezte az INA 505 millió dollár értékű, 25 százalékos részvénypakettjét, stratégiai együttműködés kezdődött, s a Mol szívesen vásárolna további részesedést az INA-ban és részt venne a horvát kőolaj-finomítók korszerűsítésében.
Mind a privatizációnak, mind a zöldmezős befektetéseknek vannak kockázatai. A tőkebeáramlást még fékezi a késve beindult piacosodás, a magas bérek, a külföldi tőkétől főleg vidéken tapasztalható ódzkodás. A horvát kormány befektetésösztönző kedvezményeit nem egyszerű igénybe venni, az ingatlanvásárlás, a földhivatali nyilvántartások anomáliái, az építési és más engedélyek bürokratikus, lassú beszerezhetősége kockázatokat rejt. A nem túl kedvező befektetési környezet miatt a zöldmezős beruházások volumene nem kielégítő, eddig főleg áruházak települtek az országba. Az állami portfólió és a privatizációs tenderek meghirdetései a Horvát Privatizációs Alap (www.hfp.hr) honlapján angolul is megtalálhatók. Általában eleve 2-3 privatizációs pályázati fordulót terveznek, csökkentve a minimális ajánlati árat, preferálva az adósságok rendezését, a munkaerő megtartását.
– Vannak-e még tartalékok az idegenforgalomban, miként növelhető az onnan Magyarországra irányuló forgalom?
– A fő feladat valóban a horvát turisták Magyarországra csábítása. A horvátok a kilencvenes években nagy számban jöttek bevásárolni Magyarországra, volt, amikor évi ötmillióan rohanták meg a határ menti üzleteket. Mára a két ország közti árszínvonal-különbség lemorzsolódott, a roham elmúlt. Tavaly egymillió horvát mindössze 67 ezer vendégéjszakát töltött nálunk. Ezzel nem lehetünk elégedettek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 2005-ben 453 ezer magyar 2,4 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, ezzel az oda látogató külföldiek közt a 6. helyen áll. Felhívjuk a figyelmet gyógyfürdőinkre, Budapestre és a nagyobb sporteseményekre, például a Forma–1-es autóversenyre. Az olyan akciók, mint a 2012-es foci Eb közös megrendezésének szándéka, felénk fordítja a figyelmet, bár a magyar futball mai problémái a jól focizó horvátokban kétségeket is ébresztenek.
