Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az elemzői és kereskedői vélemények szerint tegnap bármi történhetett volna a nemzeti ünnep miatt „védtelen” forinttal, egyelőre nem indult komoly támadás. A kedd délelőtti 266 forint feletti eurókurzus – ahol londoni befektetők már érdemesnek találták eladni az uniós valutát – után 261 forint alá is beesett az euró jegyzése (a piacon egy ideig tartotta magát a pletyka, hogy az MNB-ben válságtanácskozást hívtak össze, a jegybank ezt nem kommentálta). Misik Sándor, a Hamilton Rt. kereskedője szerint a magyar bankközi devizapiac szerdai zárva tartása miatti bizonytalanság okozhatta a kedd délutáni korrekciót, elképzelhető, hogy emiatt mutatkozott a keddi hatalmas volatilitás, a szereplők előre igyekeztek pozicionálni magukat.
A lapunk által megkérdezett dealerek egyöntetűen a megszokott langyos kereskedésnél lényegesen élénkebb – hektikus és nagy forgalmú – piacról számoltak be. A kereskedés „telített” volt, azaz nem jelentkeztek a pánik-, illetve válságszituációkra jellemző likviditási vákuumok, végig volt piac mind a vevői, mind pedig az eladói oldalon. A jelentős szereplők mindegyike aktív volt, kereskedők főként a Morgan Stanleyt említették nagy játékosként. Szerdán laposodni látszott a hullámvasút, a napközbeni 263,6-es maximum a 262-es minimumig ment vissza. A korábbi forintválságok idején tapasztaltnál jóval nyugodtabb volt az állampapírpiac is.
Kérdés, hogy a pozitív korrekció mennyiben átmeneti – ahogy azt Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője jósolja. Az elemzők szerint a monetáris tanács (MT) megőrzi higgadtságát, s nem önt olajat a tűzre kisebb kamatemeléssel sem, azt ugyanis könnyen pánikreakcióként értelmeznének a befektetők. A Reuters által kedden készített felmérés alapján a jegybank 270 forintos eurókurzus alatt nem nyúl a kamatemeléshez. Az MT várhatóan inkább majd azt vitatja meg, mi a teendő a jövőben, ha rosszabbra fordul a helyzet – véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője. A mai kötvényaukciók új kockázatot jelenthetnek – véli a Deutsche Bank. Suppan Gergely elemző szerint elsősorban arra kell figyelni, hogy mennyire intenzív a tőkekivonás: a globális átrendeződések nyomán természetes, hogy csordogál lefelé a forint, inkább akkor lenne baj, ha hirtelen nagy összegek távoznának a magyar piacról. Ebben az esetben akár 3 százalékpontos kamatemelés sem zárható ki.
A forint jelenlegi gyenge jegyzése kétségkívül inflációs nyomást gerjeszthet, de ez nem 1-2 napos vagy hetes árfolyam-ingadozás eredménye lenne – kommentálta a hatásokat Pintér András, az Inter-Európa Bank szakértője. Erre önmagában amúgy sem reagálna a jegybank; most pedig elsősorban a spekulációs hullám megállítása és a stabilitás elérése motoszkálhat az MNB fejében. Ezt viszont – mivel alapvetően nemzetközi gyökerei vannak a gyengülésnek – pusztán a kamat emelésével nemigen érné el, sőt, csak azonnali spekulációs lépéseket válthatna ki – sokkal nagyobb esélye lehet a szóbeli, majd a piaci intervenciónak.
