Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Január után februárban is a vártnál magasabb lett az infláció mind havi, mind pedig éves szinten. A KSH a 2,32 százalékos szakértői konszenzus után 2,5 százalékos egy évre visszatekintő ütemről számolt be. Amíg a konszenzus szerint februárban egy hónap alatt nem változtak az árak, a statisztikusok 0,2 százalékos drágulást jegyeztek fel.
Így az idei első két hónapban átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint tavaly. Elemzők szerint nagy extrák nincsenek, eléggé egyértelmű volt, hogy az eltérést az élelmiszerek árainak változása okozta. Egy év alatt az élelmiszerek az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,4 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek 40 százalékkal kerültek többe. A kedvezőtlen változást a zöldség-gyümölcs és a burgonya árának 20 százalékos emelkedése jelentette – mondta a NAPI Online-nak Barcza György, az ING Bank elemzője. Ez az áremelkedés már feldolgozott élelmiszerek áraiba is kezd begyűrűzni.
Béroldalon jelenleg nincs kedvezőtlen hatás, s ugyanezt lehet elmondani a szolgáltatásokról is. Csalódást keltett azonban az áfa év elejei csökkentésnek a hatása, erről azt gondolták, hogy számottevőbb lesz. Egyre jobban látszik, hogy az áfacsökkentés a vártnál lassabban és kisebb mértékben épül be az áremelkedésbe. Ezt alátámasztja, hogy februárra a januárban módszertani okok – számlázás számbavétele – miatt elmaradt beépülésnek is meg kellett volna jelennie, ám ez csak mérsékelt volt. Főként a ruházati termékeknél és a tartós fogyasztási cikkeknél nem látszik a adócsökkentés jótékony hatása, annak nagyjából csak a fele jöhetett át. A januári és a februári tapasztalatok alapján az elemzők csaknem egyöntetűen feljebb hozták az infláció éves lefutási görbéjét, miközben továbbra is június–júliusban várható a mélypont. Többen is úgy vélik, hogy idén nemigen csúszik 2 százalék alá az infláció, illetve ha mégis, csak minimális mértékben. Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője szerint a mélypont nyáron lesz, mértéke 1,9 százalék körül várható most, decemberre pedig 2,4 százalékig emelkedik a drágulás üteme.
Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője több tartalékot nem lát az inflációcsökkentésben, bár a piaci verseny hatására még valamelyest lejjebb húzhatja az inflációt az áfamérséklés eddig be nem épült hatása. A másik oldalon viszont egyértelműen kedvezőtlen a forint gyengülése, így szerinte is el lehet felejteni a 2 százalék alatti inflációt. Ennek megfelelően az éves átlagos inflációra tett korábbi becslését jelentősen 1,7 százalékról 2,2 százalékra növelte, a decemberre várt 2,1 százalékos rátát immár 2,4-2,5 százalékra teszi.
