Beigazolódni látszanak az elemzők és a jegybank jó ideje hangoztatott félelmei – a magyar gazdaság akkor is nagy hiányokat produkált, labilis volt, amikor világszerte a mélyponton voltak a kamatok –, amelyeket a fiskális állapotok miatt tápláltak. A romló külső környezet nyomán egyre inkább „felértékelődik” az államháztartás helyzete, és egyre nagyobb szerepet játszik a forint megcsúszásában, s egyre inkább manifesztálódnak a magyar fundamentumok törékenységéről alkotott aggodalmak – borítékolható volt, hogy a globális hatások felfordulást okoznak. Erre utalhat az is, hogy a magyar valuta tegnap jóval nagyobbat gyengült a zlotynál, és délután fél hat körül már 264,22 forinton jegyezték az eurót.
Az elemzők mindezzel együtt nem látnak újdonságot, a forint és a feltörekvő piacok devizái az ismert okok miatt esnek, globális hangulatváltás történt. Az intenzív forintgyengülésnek hamarosan vége lehet, pozitív korrekcióra van remény, de az is csak átmeneti lesz – mondta a NAPI Online-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője.
A távolabbi kilátásokról a szakember kifejezetten pesszimista: a külső környezet rosszabbodik, s a választások után felálló új kormány csalódást okoz, azaz nem hajtja végre a várt fiskális konszolidációt. A szeptember 1-jén leadandó konvergenciaprogramtól csupán „maszatolást” vár, azt nem, hogy végre tiszta vizet öntsenek a pohárba. A szakember úgy véli, a piac bizalmának visszatéréséhez kevés az, ha a következő kabinet kitart a 2010-es eurócéldátum mellett, tényleges kiigazítás is kell.
A jegybanki reakciókat illetően megosztottak az elemzők és a piac. Az árazásokban jelenleg 50 bázispontos kamatemelés mutatkozik, a Hamilton Tőzsdeügynökség Rt. jegybanki intervencióra 270-es szint közelében számít, de várható, hogy a március 20-i ülésen kamatemeléssel reagál a monetáris tanács (MT) a gyengülésre. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a jegybank csak végső esetben nyúl a kamatemeléshez – inkább devizapiaci intervenció várható –, ekkor viszont kis lépésekkel nem sokra megy, 50 bázisponttal is csak a piac után menne. Amennyiben nem lesz konszolidáció, s a forint gyengülése folytatódik, úgy a profitkivétek nyomán gyorsulhat az esés – amikor már nem „csak” korrekcióról lehet beszélni –, nagyobb szigorításra lehet számítani. Barcza György, az ING vezető makroelemzője szerint érdekes lehet, hogy mi történik hétfőn az MT ülésén, főleg annak fényében, hogy a „galambok” közül nemrég ketten is még a vágás irányába nyilatkoztak, s még pénteken sem tartottak szükségesnek közeli emelést. Az elemző felveti, hogy egy nagyobb – 100 bázispontos – emelés megajánlása, majd annak elutasítása stabilizálhatja a piacot. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a legutóbbi inflációs jelentésben a 2007-re várt 2,8 százalékos átlagos infláció mellé 251,7 forintos euró „társult”, s az elmúlt napokban 4,5–5 százalékot gyengült a forint, ami 3,3 százalékig is hajthatja az áremelkedés ütemét a 2,5–3,5 százalékos célsávon belül.
