Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A foglalkoztatáspolitikában mára egyre határozottabbá vált a Fidesz jövőképe (bár hivatalos választási program továbbra sincs): a legfontosabb gazdaságpolitikai cél a munkaerőpiac dinamizálása, a munkahelyteremtés ösztönzése, amihez a radikális járulékcsökkentésen keresztül vezet az út. Szakértőik véleménye szerint mivel munkahelyeket a piacon kell teremteni, ehhez elsősorban tehercsökkentésre van szükség, a folyamatot pedig erősíti a pályázati rendszerek (társfinanszírozott és hazai forrású), valamint a foglalkoztatást közvetve elősegítő ágazati politikák (így az otthonteremtési politika és a bérlakásépítés) összehangolása.
Az MSZP – a korábbi intézkedéseknek megfelelően – kiemelten támogatja a munkába lépő pályakezdők, a gyermekgondozás után munkába állók, az ismételten elhelyezkedni kívánó idősebbek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A meglévő munkahelyek megőrzése érdekében pedig jöhet a munkabér-biztosítási rendszer.
A Fidesz szerint az ösztönzőket úgy kell megváltoztatni, hogy azok a mainál eredményesebben támogassák az atipikus foglalkoztatási formák (főként rész- és távmunka) elterjedését, valamint javuljanak a kisgyermekes anyák munkavállalási feltételei is (NAPI Gazdaság, 2006. február 25., 3. oldal). A 400-500 ezer új munkahely teremtését az új Széchenyi terv is előmozdítaná: a kis- és középvállalkozások feltőkésítését 1000 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás segítené, míg 500 milliárd forint jutna új, adózó munkahelyek létesítésére. Mindezek forrása az összes uniós támogatás egyharmada (1100 milliárd uniós forrás és 400 milliárdos hazai társfinanszírozás). A szocialisták is sokféle elképzeléssel álltak elő: további lépéseket terveznek a szürke- és a feketefoglalkoztatás kifehérítésére, a részmunkaidős és az otthoni foglalkoztatás bővítésére, valamint a munkahelyek biztonságának növelésére. Előnyugdíjba vonulásra nyílna lehetőségük azon 55 év fölöttieknek, akik legalább két éve keresnek eredménytelenül állást. A párt elképzelései szerint évente 40-50 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma, főleg az üzleti és a személyi szolgáltatásokban, valamint a feldolgozóipar egyes gyorsan fejlődő területein.
Az SZDSZ és az MDF egyaránt differenciáltan csökkentené a járulékokat, és nem ez az egyetlen hasonlóság a két kis párt elképzelései között – derül ki a publikált pártprogramokból. A liberálisok a tartós munkanélküliek munkába állásához biztosítanának járulékkedvezményt, míg az MDF azon munkáltatók járulékait csökkentené, akik az országos átlagnál magasabb munkanélküliségtől sújtott településeken dolgoznak, illetve állásuk elveszítésétől fokozottan veszélyeztetett munkaerőt (pályakezdők, 45 év fölöttiek, illetve szülés után ismét munkába álló nők) alkalmaznak. Mindkét párt kiteljesítené az élethosszig tartó tanulás formáit – igaz, ez része a szocialisták programjának is. További hasonlóság, hogy egyaránt nagyobb szerepet szánnak a kamaráknak a munkaerő-piaci folyamatokban. Az MDF a munkába állás lehetőségét növelő lépésnek tartja az egykulcsos adó bevezetését is – mondta lapunknak Tóth Tihamér, a párt foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője.
