Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár most úgy tűnik, hogy a választási küzdelem homlokterében a munkavállalók állnak, a vállalkozók szavazataiért is aktívan licitálnak a pártok, s – nem meglepő módon – az ígéretek által felvázolt jövőkép egy Fidesz-kabinet esetén lenne a legolcsóbb e választói kör számára. A 16 százalékos társasági nyereségadó- kulcshoz nem nyúlna hozzá egyik nagy párt sem, az MSZP a jelenleg is hatályos, 10 százalékos kedvezményes kulcsot is érvényben hagyná. A Fidesz viszont minden 100 millió forintos éves árbevétel alatt maradó vállalkozásnak csak 8 százalékos adókulcsot írna elő. A kis pártok egykulcsos elképzelései szerint 18, illetve 16+4 százalékos nyereségadót fizetnének a vállalkozások. Az előbbit az MDF, az utóbbit az SZDSZ programja tartalmazza – a plusz 4 százalék a helyi iparűzési adó kiváltására szolgálna a liberális elképzelés szerint.
Az iparűzési adó megszüntetésével minden parlamenti párt egyetért, vagyis 2008. január 1-jén már nem lesz ilyen adó. Hogy mivel pótolnák az önkormányzatok így kieső, mintegy 380 milliárdos bevételét, arról egyelőre csak homályos elképzelések vannak. A Fidesz vagylagos alapon az áfavisszaosztást és a nyereségadóztatást fontolgatja, egyelőre nem tudni, milyen mértékben – tudtuk meg Varga Mihálytól, a párt alelnökétől. Veres János pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy a kieső összeget felerészben költségvetési transzfer, felerészben pedig választható adónemből (visszaosztandó áfa, jövedelem- vagy vagyonadó) befolyó összeg pótolná. A kis pártok elképzelése megegyezik: nyereségalapra helyeznék a helyi adóztatást.
A munkaadói terhek vonatkozásában szintén a Fidesz viszi az ígéretprímet: 10 százalékos munkaadói járulékcsökkentést irányoz elő a párt – győzelem esetén akár már 2006. július 1-jétől. Az MSZP az ötéves adóprogramban szereplő, két lépcsőben megvalósítandó, összesen 5 százalékos járulékcsökkentést ígér, a két kis párt elképzelése pedig még nem kristályosodott ki. Az MDF csökkentene, de nem tudni, mennyivel, az SZDSZ pedig 20 százalékos nyugdíjjárulékról beszél programjában, de arról, hogy ebből mennyi esne a munkaadókra és hogyan alakulna az egészségbiztosítási járulék mértéke a párt által javasolt többpilléres modellben, egyelőre nem tudni. A jelenleg havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás novemberi megszüntetése biztosnak tűnik, akármelyik párt nyerje a választásokat. Komolyabb kedvezmények (egyéves járulékmentességre) illetik a pályakezdőket, a szülési szabadságról visszatérőket és a tartós munkanélkülieket foglalkoztatókat az MSZP győzelme esetén, a nemrégiben beharangozott Start programoknak megfelelően. A bérköltségeket ugyanakkor jelentősen megváltoztatnák a minimálbér-elképzelések is: míg a jelenlegi megállapodás szerint a középfokú és felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök esetén emelkedne 10, illetve 20 százalékkal a minimális alapbér, a Fidesz a regionális minimálbér-differenciálás ötletét dobta be.
