Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányon kívül nehezen találni olyan szakmai és piaci szereplőt, amely 2012-nél előbbre tenné az euróövezethez való csatlakozás reális időpontját. Sem a jegybank, sem az elemzői kar, sem a kutatói vélemények nem utalnak arra, hogy tartható lenne a kormány által hajtogatott 2010-es eurócsatlakozás. A választások ebben a kérdésben is választóvonalat jelenthetnének, mivel a jelenleg hatályos kormányzati vélemény és konvergenciaprogram gyakorlatilag érvényét vesztette; a kormányzásra aspiráló pártok programjaiból azonban túl sok minden nem derül ki. A jelenlegi koalíció továbbra is 2010-et „állítja be”, a Fidesz pedig egyelőre 2010–2014 között lebegteti a dátumot. Programjában a demokrata fórum is 2010-et emlegeti, de semmi konkrétumot nem lehet kiolvasni az oda vezető út mikéntjéről.
A jelenleg érvényes költségvetési törvény alapján 2013 tűnik reálisnak – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A külföldi befektetőházak is az elemzőkhöz hasonló álláspontot alakítottak ki e tárgyban. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) elemzése szerint irreális a magyar konvergenciaprogram, s e vélekedést a hivatalos EU-álláspont is megerősíti. A ház szerint jelenleg a 2012–2013-as magyar euróövezeti csatlakozás tűnik elérhetőbb célnak, s előbb-utóbb a magyar hatóságoknak is a halasztás mellett kell dönteniük. A JP Morgan pedig idei első térségi elemzésében – a Fitch Ratingshez hasonlóan – 2014-re jósolta az eurócsatlakozást. Suppan szerint a 2010-hez szükséges megszorításokat csaknem lehetetlen keresztülverni, óriási társadalmi ellenállásra lehet számítani. Ráadásul a régióban adóverseny van, így a kiadási oldalon kellene elérni a 2008-ra 1200 milliárdra taksált megtakarítást. Emellett a régió többi országa már a halasztást kommunikálja – egyelőre dátum meghatározása nélkül. Az euró csúsztatása és ehhez szabott konvergenciaprogram lényegesen hitelesebb lenne a befektetők körében, ezt árazni is lehetne, ami hozzájárulhatna a kamatfelár szűkítéséhez; a mostani kommunikáció és az irreálisnak tekintett kormányzati várakozások ugyanis csak a bizonytalanság fennmaradását erősítik – véli Suppan.
