Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezúttal bejött az elemzői kar egyébként nem szokásos optimizmusa: lapunk konszenzusa ugyanis 4,43 százalékos tavalyi utolsó negyedéves GDP-bővülést mutatott, a KSH pedig 4,3 százalékról számolt be tegnap, míg az Ecostat gyorsbecslése 4,1 százalék volt (a Reuters 4,41 százalékot várt). A GDP növekedésének részleteit később hozza nyilvánosságra a KSH, így a növekedés összetevőit egyelőre csak prognosztizálni lehet. A növekedést ezúttal az egyre inkább nekilóduló lakossági fogyasztás, valamint az ipari termelés bővülése alapján továbbra is az export húzza – vélekednek egyöntetűen az elemzők. E trendeket mind az ipari termelés, mind pedig a kiskereskedelmi adatok is alátámasztják, valamint a német bizalmi indexek – bár némiképp gyengültek – is megalapozzák a gyorsabb növekedést – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy a beruházások ezúttal nem jelentettek komoly húzóerőt, meglepetésre mindössze 3,1 százalékos negyedéves és 6,4 százalékos éves bővülést mutattak. Az építési beruházások tavaly 7,7 százalékkal – emögött alapvetően az autópálya-építések állnak –, a gép- és berendezésberuházások pedig 5,2 százalékkal emelkedtek.
A beruházások utolsó negyedéves dinamikájára 9 százalék körüli, a tavalyi egész évre pedig 8,6 százalékos növekedési prognózist adtak az elemzők. A gyenge beruházási növekedés azért akkora meglepetést nem okozott, mivel a feldolgozóipari invesztíciók folyamatosan mérsékelt növekedést mutattak – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A szakértő már csak azért sem tulajdonít túlzott jelentőséget az alacsony ütemnek, mert a konjunktúramutatók és a bizalmi indexek változatlanul nem rosszak.
A 2006-os év az elemzők szerint ellentmondásosan alakul, az első félévben a választások okán vélhetően felpörög az autópálya-átadások üteme, ami gyorsítja a növekedést, és 5 százalékkal is bővülhet a GDP ebben az időszakban. Mindezt támogatja a laza fiskális politika, az adócsökkentések nyomán tovább gyorsuló fogyasztás, valamint a bázishatás is „játszik”. A második félévben azonban elkerülhetetlennek tűnnek a megszorítások, kérdés azonban ezek mértéke, a növekedés lassulására azonban mindenképpen számítani kell. A lakásépítések vártnál erősebb visszaesése pedig a beruházások növekedési ütemét foghatja vissza.
