Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkanélküliségi ráta 2005 novembere és 2006 januárja között átlagosan 7,5 százalékra nőtt – adta hírül a KSH. Ez 0,2 százalékponttal múlja felül az előző negyedévit, illetve 0,9 százalékponttal nagyobb az egy évvel korábbinál. Ebben az időszakban a 15–74 éves korosztály 54,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ez 0,7 százalékponttal több az egy évvel korábbinál, azaz érdemben nőtt az aktivitási arány. Csakhogy hiába nőtt egy év alatt átlagosan 51 ezer fővel, 4,216 millióra a gazdaságilag aktívak száma, a foglalkoztatottaké eközben csupán nyolcezerrel, 3,898 millió főre emelkedett (ráadásul ez nem „valódi” növekedés, mivel a statisztikai hibahatár 41 ezer). Így ugyanis a nagyobb aktivitás egyelőre nem párosult több állással, a kettő eredőjeként pedig a munkanélküliek 318 ezres létszáma 43 ezer fővel nagyobb az előző évinél (az ehhez tartozó hibahatár csak 17 ezer). A magyar statisztika szerint ugyanis az számít munkanélkülinek, aki a vizsgált héten nem dolgozott, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett állást, valamint ha találna, két héten belül munkába tudna állni. A fiatalok (15–24 évesek) munkanélküliségi rátája 18,8 százalék volt, ez kissé magasabb az egy évvel korábbinál.
A munkanélküliség átlagos ideje 16,2 hónap; az állástalanok 45,9 százaléka már legalább egy éve keres állást, ez 0,8 százalékkal több a 2005 elejinél. A gazdaságilag inaktívak száma 2005 elején szinte hónapról hónapra folyamatosan mérséklődött, ám a „kötelező” megtorpanás októberben bekövetkezett, és azóta kissé nőtt is. Ezzel együtt az előző egy évben a nem aktívak száma 51 ezerrel lett kisebb.
A szezonalitás okolható
Az aktívak számának gyarapodása jelentős részben kormányzati intézkedéseknek köszönhető, mivel az aktív álláskeresést nagyobb juttatással honorálja a munkaügyi rendszer, valamint csak a regisztrált álláskeresők esetében érvényesíthetnek adó- és járulékkedvezményeket a munkaadók – véli Simon Gábor, az MSZP frakció foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője. Kóka János gazdasági miniszter szerint a magas munkanélküliségi adat részben szezonális okokkal is magyarázható, január–februárban rendszerint 30–60 ezerrel magasabb az állástalanok száma. Mint azt Schranz Edittől, a munkaügyi tárca szóvivőjétől megtudtuk, a szaktárca a tavaszi munkák beindulásával a ráta csökkenését várja. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter kijelentette: a jelenlegi kormányzati ciklus során, 2005 decemberéig 406,5 ezer új munkahely jött létre, míg 330 ezer szűnt meg.
Ki kér a járulékmentességből
A január 1-től hatályos egyéves járulékkedvezményt 81 munkáltató vette igénybe idáig, közülük 60 mikrovállalkozás, 16 kisvállalkozás, 2 középvállalkozás és 3 civil szervezet – mondta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója az MTI-Eco kérdésére. A munkáltatók 104 legalább három hónapja regisztrált munkanélküli foglalkoztatásához kérték ezt a kedvezményt, az érintettek között valamennyi képzettségi szint megtalálható. A járulékmentességet olyan cégek vehetik igénybe, amelyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, s az érintettet a kedvezményes éven túlmenően plusz egy évig alkalmazzák. A kedvezmény mértéke elérheti dolgozónként, hónaponként a 27 951 forintot. Eddig a legnagyobb érdeklődést Budapestről, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Tolna, Vas, Zala megyéből tapasztalták. Az munkaadók többnyire adminisztratív munkakört betöltő személyt és szakmunkásokat keresetek.
Ahogy a cégvilág látja
Csaposs Noémi a Trenkwalder-Multiman Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető-helyettese szerint hosszabb időre van szükség ahhoz hogy érződjön a 100 lépés program hatása, mivel ez attól is függ, hogy eljutnak-e az információk az érintettekhez. Szerinte a kormányzati kommunikációnak a tömegmédiumok helyett az elmaradott régiók és falvak televíziót nem néző, újságot nem olvasó rétegeire kellene fókuszálnia. Azzal ugyanakkor egyetért Csaposs, hogy a járulékcsökkentés fehérítő hatással járhat, mivel az alacsonyabb terhek mellett már nem éri meg kockáztatni. Új munkahelyek teremtéséhez viszont beruházásösztönzésre és kedvezőbb foglalkoztatási feltételek kialakítására is szükség lenne.
A 18 ezer embert foglalkoztató Tesco Globál Áruházak Rt.-nél a munkaerő-felvételt az határozza meg, hogy hány és milyen kvalitású emberre van szükség a tervek megvalósításához. Az esetleges járulékcsökkentéstől függetlenül ebben az évben kétezer új munkahelyet teremt az áruházlánc – mondta a NAPI Gazdaságnak Dobák András. A Tesco személyzeti vezetője szerint a járulékcsökkentés bizonyos ágazatokban tovább fehérítheti a munkaerőpiacot, mivel a legális foglalkoztatásnak jelenleg nagyon magas a költsége.
