Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent az innovációra és a kutatás-fejlesztésre szánt forrás, kevés a kutató, és rémisztően alacsony a felsőoktatásból kikerülő műszaki és természettudományi végzettségűek aránya is. Jelenleg az innovációra és k+f-re fordítható források 58 százaléka származik a költségvetésből, az üzleti szektor hozzájárulása mindössze 31 százalék, ami uniós összehasonlításban meglehetősen alacsony – derült ki a Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a kkv-szektor a forráshiány és a likviditási gondok miatt nem vállalkozik olyan kutatás finanszírozására, amely csak hosszú idő alatt jut el a piaci alkalmazhatóságig. A multik pedig nem itt, hanem inkább a hazájukban végzik a k+f-et. Az MKIK felmérése szerint a vállalkozásoknál nem alakult ki az innováció kultúrája, és nincs is ennek fellendítésére alkalmas politika, a pályázati rendszer nem átlátható és veszélybe sodorhatja az uniós forrásokat is.
Parragh szerint a területre szánt források 75 százalékát gazdasági társaságokon keresztül kellene szétosztani, az alkalmazott kutatások erősítése mellett, és be kellene vonni a finanszírozásba a kockázati tőkét is. Az ügy szempontjából elengedhetetlen továbbá az alap- és középfokú oktatás modernizálása, a természettudományi karok normatívájának emelése, valamint a szabadalmi rendszer átalakítása. Jelenleg ugyanis elfogadhatatlanul alacsony a magyar szabadalmak száma is, a bejelentés túl költséges és fáradságos, ráadásul nem jelent többletjövedelmet sem.
