Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Március helyett csak szeptembertől kell a háziorvosoknak részletes havi jelentést küldeniük az egészségbiztosító számára – egyezett meg tegnap a szakminiszter és a szakmai képviselet. Abban ugyan mindkét fél egyetért, hogy szükség van a jelenleginél átláthatóbb és ellenőrizhetőbb adatszolgáltatásra, a szakma azonban megmakacsolta magát. A pluszadminisztrációra többen nemet mondtak: Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint ez betegenként plusz egy percet, vagyis naponta 40-50 percet is jelent, mások napi háromórás pluszmunkáról beszéltek. Anyagi érvágást jelentett volna viszont, hogy – egy 1999 óta hatályos rendelet alapján – ki kell jelenteni a „notóriusan” egészséges és szűrésre sem járó pácienseiket, s ez most ellenőrizhetővé vált volna. Ezért több praxis is az adatszolgáltatás megtagadására készült, a kormány meghátrált és türelmi időt adott.
Kerta Aurél, a MOK háziorvosi szekciójának elnöke szerint így lesz idő elsajátítani az új követelményeket. Az orvosok viszont eddig is részletes adminisztrációt vezettek a betegekről (diagnózis, kezelési mód, gyógyszerek), többségük mindezt elektronikus formában. A változás annyi lenne, hogy mindezt az OEP által rendelkezésre bocsátott szoftver segítségével kellene tenni, valamint a diagnózishoz és a gyógyszerrendeléshez is társítani kellene a betegség hivatalos kódját, majd havonta megküldeni az egészségbiztosítónak. Ráadásul számos egészségügyi szolgáltatónak már évek óta ezen rendszer szerint kell jelentenie, s csak a háziorvosok voltak kivételes helyzetben. Szintén kérdéses a védőnői tevékenység dokumentálása. Ez esetben az adminisztráció a gyerekorvosokat terhelné, ám a védőnői feladatok zömét a pácienseknél látják el, s a gyerek- és iskolaorvosok laptoppal való – szeptemberig beígért – felszereléséről egyelőre nincs hír.
