Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha lesz költségvetési kiigazítás és az infláció csökken, akkor a kamatok is tovább mérséklődnek; ha azonban az új kormány intézkedései kockára teszik a forintot vagy az infláció növekedésével fenyegetnek, akkor kamatemelések válhatnak szükségessé – mondta Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója a lengyel Parkiet című gazdasági lapnak. Ebből az is látszik, hogy – bár nem határoz meg árfolyamcélt – a jegybank odaáll a forint árfolyama mögé, erre alapozva látnak napvilágot az év végi 250–255 forintos euróárfolyam-prognózisok is.
Az áremelkedés üteme januárban 28 évi mélypontra sülylyedt, elemzők azonban ezzel együtt sem várnak kamatvágást rövid távon a magas ikerdeficit, valamint a választások közelsége miatt. Hamecz szerint az áht-hiány csökkentése a legnehezebb feladat Magyarország számára. Ha ez sikerül, a többi feltételt már könnyű teljesíteni – mondta az ügyvezető az MTI-Eco szerint. Hamecz szerint felül kell vizsgálni a költségvetést ahhoz, hogy a deficitpálya találkozzon az euró fiskális kritériumaival (a jegybank az államháztartással és a deficitpályával kapcsolatos aggályait a legutóbb inflációs jelentésében is kifejtette). Szakértők szerint is az áht a gazdaság legnagyobb rákfenéje, s a keresleti hatásokon keresztül a legfőbb kockázatot jelenti az infláció szempontjából. Hatásos és sikeres kiigazítás esetén a befektetői megítélés is jelentősen javulna, mivel a gazdaság általában nincs rossz állapotban.
Az idei költségvetés nem szorul kiigazításra – foglalt állást ezzel szemben Gyurcsány Ferenc hétfőn a Magyar Televízióban. A kormányfő szerint a szocialisták az eurókritériumok 2008-as teljesítésének megfelelő ütemben csökkentik a deficitet. A történelmi hűséghez azonban hozzátartozik, hogy a szocialista vezetésű kormány eddig minden áht-deficitcélját alaposan „túlteljesítette”. Gyurcsány úgy véli, hogy a kiadási oldal alapján fegyelmezett idei büdzsét nyújtottak be a törvényhozásnak, s nem választási költségvetés készült. Elemzők szerint viszont az idei deficit szignifikánsan túllépi a kormányzat 4,7 százalékos GDP-arányos célját, és a következő kormány masszív kiigazításokra kényszerül, ennek részleteiről azonban a választások előtt bizonyosan nem derül ki semmi (NAPI Gazdaság, 2006., február 20., 1–2. oldal).
