Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem madárinfluenzában pusztult el az a tizenegy hattyú, amelynek tetemére kedden találtak rá Esztergomnál, feltehetően bélfertőzés okozta a madarak elhullását. A lakosság mindenesetre aktivizálódott, ugyanis alig egy nap alatt ezren tárcsázták a 189-es ügyfélvonalat, amelyen a gyanús esetekkel kapcsolatos bejelentéseket várják. Az elmúlt huszonnégy órában azonban nem találtak olyan madártetemet, amely a madárinfluenzára utalna. Gyurcsány Ferenc kormányfő arra kérte az illetékeseket, hogy azonnal adjanak tájékoztatást, ha valahol egy helyen, nagy tömegben azonos fajhoz tartozó madarak elhullását tapasztalják. Ebben az esetben életbe léptetik a korlátozó szabályokat, valamint tájékoztatják a lakosságot is.
Az EU által elrendelt magyarországi „karanténrendelkezés” nyomán a két érintett település, Nagyberecske és Csátalja 3 kilométeres sugarú védőzárral „körülvetté”, tíz kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési körzetté nyilvánított része közel van egymáshoz és az országhatárhoz. A brit vizsgálatok még nem erősítették meg a fenti településeknél elhullva talált vadon élő szárnyasok H5N1 vírussal való fertőzöttségét, ha pedig ez nem bizonyosodik be, a védőzáras rendszert azonnal feloldják – tudtuk meg a Baromfi Terméktanácsnál (BTT), ahol egy esetleges termelői állományt és telepet sújtó kényszervágásnál jóval nagyobb kárnak tartják a baromfivésszel kapcsolatos hisztéria következményeit. Tavaly szeptember óta ugyanis 15-20 százalékkal csökkentek, s tartósan alacsony szinten maradtak a baromfiárak, emelkedő költségek mellett.
Bár egy esetleges vész „kiterjedésének” az esélye elég kicsi, probléma lehet, hogy Bács-Kiskun megyében koncentrálódik a magyarországi baromfitermelés 15-20 százaléka. A környék telepein tartott baromfiállományt még nem kellene kényszerből leölni akkor, ha bebizonyosodna, hogy a vadon élő, elhullott szárnyasok a H5N1 vírussal voltak fertőzöttek. A kényszerirtásra csak akkor kerülhet sor – és kizárólag a védőzáron belül –, ha egy védőzáron belüli telepen találnak fertőzött baromfit. Kényszerirtás esetén az állam megtéríti a termelők kárát. Annak az esélye azonban, hogy az egész megye szárnyasállományát kényszerből ki kelljen irtani, meglehetősen csekély. A kór durva elharapózása esetén persze nem zárható ki ez sem, ebben az extrém esetben – a terméktanácsi adatokból számolva – 18,75–25 milliárd forint káruk keletkezne a megye baromfitermelőinek. Ez az összeg a 470 ezer tonnás éves vágóbaromfi-termelésből és a jellemző felvásárlási árak súlyozásából adódik, figyelemmel az ágazat 125 milliárd forintos termelési értékére.
Magyarországon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék mellett még három nagyobb baromfitermelő körzet van: Komárom és Győr-Sopron megyékben, illetve Vas és Zala megyék északi részén, továbbá Hajdú-Biharban és Szabolcsban.
