Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azoknak az elemzőknek lett igazuk, akik arra számítottak, hogy az év eleji áfamérséklés hatásai csak korlátozottan jelennek meg a fogyasztói árakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis a konszenzusnál számottevően magasabb inflációról számolt be: a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők 0,35 százalékos havi és 2,45 százalékos 12 hónapra visszatekintő áremelkedést vártak, a statisztikusok ehhez képest 0,1, illetve 2,7 százalékot közöltek. Az éves ráta még így is a legalacsonyabb 1977 óta. A Budapest Economics elemzői szerint a (kis)kereskedők lenyelték az adócsökkentések jelentős részét – igaz, a nagy bevásárlóközpontok többsége érvényesítette az alacsonyabb áfát. Meglepetésként azonban nem érték a szakértőket a közzétett adatok, a prognosztizálás az áfacsökkentés, illetve hatásainak januári megjelenése miatt még soha nem hordozott magában ennyi bizonytalanságot (NAPI Gazdaság, 2006. február 15., 1–2. oldal). Sejthető volt, hogy nem jön át azonnal az áfacsökkentés – vélekedett Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Az adócsökkentés teljes megjelenése az árakban legalább 2-3 hónapig eltarthat, a headline infláció februárban várhatóan erősen megközelíti a 2 százalékot, majd márciusban az alá is eshet.
Többeknek is negatív meglepetést okozott azonban a szezonális élelmiszerek árainak vártnál nagyobb mértékű, éves összevetésben közel 32 százalékos növekedése, igaz, volt aki számított erre, szem előtt tartva a nem sokkal korábban közzétett cseh, illetve szlovák infláció részleteit. Az enélkül számolt maginfláció viszont ismét történelmi mélypontra süllyedt: éves szinten 0,5 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal csökkent. Az elemzők ugyanakkor kiemelték: az adóváltozások nélküli tizenkét hónapra visszatekintő infláció 4 százalékos volt – Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője ezt egyenesen rémisztőnek nevezte a NAPI Online szerint –, magasabb, mint tavaly minden hónapban volt (a januári 4,1 százaléktól eltekintve).
Az áfa 25 százalékos kulcsának leszállítása 20 százalékra (illetve a jövedéki és regisztrációs adó mértékének változtatása) az átlagos árszínvonalat 1,1 százalékkal nyomta lejjebb. Jókora lökést adott viszont egyes áraknak a jövedéki adó emelése, az érintett termékeknél (szeszes italok, dohányáruk) drágulás ment végbe.
Az áfa mérséklése a ruházkodási termékek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szolgáltatások egyes csoportjainál érződött leginkább. A kiskereskedelem regionális különbségei azonban itt is megmutatkozhatnak – mutattak rá többen is –, ahol a boltok, például a multik hiánya miatt, nincsenek versenyre kényszerítve, ott nem feltétlenül adták át a vásárlóknak az áfacsökkentést.
A piaci szolgáltatások esetében lényegesen lassabban jelennek meg az adómérséklések, ez azzal magyarázható, hogy januárban még javarészt a decemberi (esetleg novemberi számlákat) fizettük, s így ezeknél nem hagyott nyomot a hatósági áremelkedések elmaradása – mondta Suppan Gergely. A szakértő szerint e tekintetben még van tartalék, vagyis februárban és márciusban a szolgáltatások árváltozása kedvezően befolyásolja majd az inflációt.
