Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MDF indítványának helyt adva az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a 2004. decemberében elfogadott 2005-ös költségvetési törvény második felét, amely más törvényeket módosított. A ellenzéki párt még tavaly januárban fordult az Ab-hez azzal, hogy alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, mert annak csak mintegy fele foglalkozott a 2005-ös büdzsével, a másik részében több mint 40 olyan törvényt módosítottak, amelyek még csak közvetve sem voltak azzal összefüggésben. Az Ab úgy fogalmaz: a megtámadott rendelkezések „tucatjával érintenek olyan életviszonyokat is, amelyek tárgyuk szerint nem hozhatók kapcsolatba az alkotmányban is kiemelt tárgyú és tartalmú” költségvetési törvénnyel. Bár az alkotmánybírák szerint a különböző, eltérő tárgyú törvényeket módosító „salátatörvények” (például a deregulációs szabályozások) önmagukban nem alkotmányellenesek, a 2005-ös költségvetési törvényt kiemelten védett helyzete és az átláthatóság hiánya miatt megrostálták. A határozat gyakorlati hatásáról annyi biztos, hogy a jövőben az eddigiektől eltérően kell megalkotni a büdzsét rögzítő jogszabályt. A határozat szerint ugyanis alkotmányellenes az a csaknem másfél évtizedes gyakorlat, amely szerint a költségvetési törvénnyel együtt számos más, az eredeti jogszabályhoz közvetlenül nem kapcsolódó törvényt is módosít az Országgyűlés. Nem egy Ab-határozatban kellett volna teret adni a költségvetési törvényhez kapcsolt módosítókkal kapcsolatos jogtudományi vitának. A határozat szövegének fele ugyanis szakcikkbe való, és nem kötelező érvényű joganyagba – mondta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Véleménye szerint a következő időszakban pótolhatók a megsemmisített jogszabályok. (Bár érdekes helyzetet teremt, hogy az Országgyűlés hétfőn zárta a parlamenti ciklust, így dönteni már csak az új Ház tud.)
Az Ab-ítélet külön is kitér az „eddig sem jogállamhoz méltó hagyományokra” a költségvetés területén, amelyekre a közelmúltból is számos példa hozható fel. Megfigyelők szerint a döntés közvetlen előzménye lehetett a 2006-os költségvetési törvény vitája során kialakult nézetkülönbség a PM és Sólyom László köztársasági elnök között. Ha a köztársasági elnöki hivatal akkor nem szól közbe, a büdzsét valószínűleg olyan salátatörvényként fogadja el az Országgyűlés, amelybe az ezernyi módosítás között elbújtatva például 17 milliárd forintos adóemelés is be volt tervezve (NAPI Gazdaság, 2005. december 8., 1–2. oldal). A javaslat elfogadása sértette volna a következő évi adótörvények hatálybalépése előtt meglévő másfél hónapos felkészülési időszakot is. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke lapunknak korábban megerősítette: Sólyommal egyeztettek a büdzsébe rejtett „vegyes módosító törvényekről”, de cáfolta, hogy az államfő az ő javaslatukra lépett volna fel szokatlan eréllyel. A PM végül a jelzés hatására visszakozott, és új törvény formájában nyújtotta be a javaslatok egy részét.
A PM tegnapi reagálása az Ab-határozatra, miszerint „nem a tartalommal, hanem az eljárással volt gond” beleilleszkedik a tárca többéves kommunikációjába. Hasonlóan érveltek akkor is, amikor az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy nemcsak az érintett vállalkozások anyagi helyzetére nézve volt kedvezőtlen az uniós adószámmal rendelkező, áfa-visszaigénylő vállalkozásoknál elrendelt általános ellenőrzés, de nem volt összhangban az adózás rendjéről szóló törvénnyel sem. Az áfabevételek várakozások alatti teljesülése miatt 2004 végén még Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter rendelte el a visszaigénylések előtti fokozott adóhatósági vizsgálatot, illetve ezekhez kapcsolódóan az átutalások visszatartását.
