Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az újonnan csatlakozott országok túl gyors gazdasági növekedése zavart okozhat, mivel felpörgetheti az inflációt, ami nehézségeket jelenthet az euróbevezetés feltételeinek teljesítése során – írja a Bloomberg. A hírügynökség – amely szerint mindez az egész kelet-közép-európai régiót, így Magyarországot is érintheti – beszámol arról, hogy a második leggyorsabb növekedést felmutató Észtországot megfeddhetik az uniós pénzügyminiszterek, mert az ottani túl gyors növekedés inflációt gerjeszt, ami kitolhatja az euró 2007-re tervezett bevezetését.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint Magyarországon nem kell tartani az infláció magas GDP-dinamika miatti növekedésétől, sokkal nagyobb esélyük lenne az egyensúlyi nehézségeknek. A gazdaság gyors növekedése túlságosan is hajthatja a belső fogyasztást, ami az importon keresztül a fizetési mérlegre gyakorol hiánynövelő hatást. Az állami beruházások meglódulása miatt pedig az államháztartás egyensúlyi helyzete romolhat.
Más vélemények szerint ebből a szempontból eltérő helyzetben van Észtország és Magyarország, mivel a balti köztársaságban lényegesen nagyobb a GDP növekedési üteme – tavaly az első három negyedévben rendre 7,2, 9,9, illetve 10,6 százalékos volt – és eltérő az infláció szerkezete is, különbséget jelenthet a szabályozott árak mértéke is. A magyar infláció alkalmazkodik az unióshoz, korábban gyorsabb volt, a csatlakozás óta viszont számottevően lassult, az importált infláció pedig kifejezetten alacsony. Az MNB 2007-től 3 százalék körüli árnövekedést vár, idénre pedig 1,1 százalékosat, a GDP bővülését idén 4,5, jövőre 4,3 százalékra prognosztizálja. A kormány az aktualizált konvergenciaprogramban 4 százalékot alig meghaladó növekedést és legfeljebb 3 százalékos inflációt vár.
