Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Negyedéves szinten a GDP lassuló növekedését várják az elemzők. A NAPI Gazdaság tavalyi utolsó negyedéves év/év alapon számolt növekedésre vonatkozó konszenzusa némiképp elmarad mind az előző három hónapra vonatkozó 4,55 százalékos konszenzustól, mind pedig a KSH által közzétett 4,5 százalékos növekedési adattól. Az év egészére vonatkozó növekedési várakozás viszont emelkedett valamelyest, az előző negyedévre vonatkozó, 4,08 százalékos konszenzus után most 4,21 százalékot várnak (a Reuters 4,41 százalékos utolsó negyedéves növekedési prognózist közölt). A beruházások utolsó negyedéves növekedésére 9 százalék körüli, a tavalyi egész évesre pedig 8,6 százalékos növekedési prognózist adtak az elemzők. A KSH március elsején teszi közzé a negyedik negyedévre, illetve 2005 egészére vonatkozó GDP- és beruházási növekedési adatot, az Ecostat viszont kedden, február 14-én közli gyorsbecslését, ami az eddigi tapasztalatok alapján jól közelíti a statisztikai hivatal későbbi adatát.
Az elemzők szerint a növekedés szerkezetében nem várhatóak jelentős változások, továbbra is a külső kereslet húzza a bővülést. Az eurózóna növekvő kereslete nyomán mind az export, mind pedig az import 10,5 százalékos bővülése következhet – mondta Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője. Várhatóan a választások közeledtével a belső fogyasztás – elsősorban a közösségi fogyasztás – rákapcsol. Lehetséges, hogy negatív meglepetéssel kell szembesülni a növekedést illetően – vélekedik Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte ugyanis az utolsó negyedéves globális „áramkimaradás” Magyarországon is érezteti hatását. Ebben az időszakban ugyanis mind az amerikai, európai, mind pedig az ázsiai indexek a vártnál alacsonyabb növekedést mutattak.
Bár a konszenzus a GDP bővülésének enyhe lassulását mutatja, Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a továbbiakban is gyorsul a növekedés, az ipari termelés vonatkozásában ez erős építőipari tevékenységet jelent. Felhasználási oldalon mind a beruházások, mind a lakossági fogyasztás gyorsabb ütemben nőhet, részben az alacsony bázisértékek, részben a teljes gőzzel folyó állami beruházások és az „előrehozott áfacsökkentés” fogyasztásélénkítő hatása miatt. A külső konjunktúra pedig ugyan élénkülést mutat, ami például már az új ipari exportmegrendelésekben is látszik, a nettó exporton azonban ez kevésbé vehető észre.
