Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kedvező inflációs kilátások nyomán ismét fontolóra lehet venni az alapkamat enyhe mérséklését – mondta a Reutersnek Neményi Judit, a jegybank (MNB) monetáris tanácsának (MT) tagja. Az MT befolyásos és a hírügynökség által a „galambok” közé sorolt tagja szerint a kedvező inflációs helyzet és a stabil forint – más tényezők mellett –, megengedné a kamatpolitika módosulását. Az elemzői vélemények azonban kevéssé tartják valószínűnek a közeli – akár csak minimális, azaz 25 bázispontos – csökkentést. Békési Ilona, az Aegon szakértője rövid távú szemléletnek tartaná a pusztán az inflációra alapozott esetleges kamatcsökkentést. A jegybankár mindazonáltal óv az elhamarkodott lépésektől, s ez az attitűd találkozik az elemzők megítélésével.
Egy darabig nem várható változás a kamatszintben – véli Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője. Szerinte a forint jelenlegi árfolyamától messze vannak azok a szintek, ahol lépni kellene – emelés 260-265 forintos euró alatt nem várható, a másik irányban pedig nem valószínű a 245 körüli eurókurzus közeli elérése –, a globális kockázati viszonyok pedig nem túl erősek, sőt, az elemző gyengülésre számít, a hozamgörbe hosszú végén pedig nem mutatkozik különösebben erős kereslet.
Az inflációs kilátások ugyan valóban kedvezőek, de e mögött egyszeri hatások állnak, a jegybank deklarálta is, hogy ilyen jellegű változásokra nem reagál. A monetáris politika szempontjából a 2007-es inflációs kilátások relevánsak. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője ugyancsak a nemzetközi hangulat romlására számít a következő időszakban, s fontos, hogy ezen belül Magyarország megítélése miként alakul. Az elemző szerint az inflációt a 260 forintos eurókurzus sem rontja, így erről az oldalról valóban lehet tere a lazításnak, de kamatcsökkentést legfeljebb az év utolsó hónapjaiban vár. Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője szerint meg kell várni, hogy mindenkiben tudatosuljon az alacsony infláció, az első egy-két hónap konkrét adatai alapján esetleg elképzelhető egy minimális kamatcsökkentés. Márciusban akár ezt meg is teheti a jegybank – fogalmazott Pintér András, hangsúlyozva: nem ez legvalószínűbb, inkább arra lehet számítani, hogy az MNB óvatos marad és csak később csökkent.
Abban egyetértenek a piaci elemzők, hogy amennyiben a következő kormány nem rukkol elő hiteles deficitcsökkentő programmal, úgy a kamatemelést sem lehet kizárni. Békési szerint ebben az esetben komolyabb gyengülés várható, amelynek nyomán akár 200 bázispontos szigorítás is összejöhet. Ha az új kormány nem lát hozzá sürgősen az államháztartás rendbetételéhez, akkor újabb leminősítésekre, gyengülő forintra és emelkedő hozamokra lehet számítani. Mindazonáltal az elemzők úgy vélik, hogy ha esetleg elmarad a szinte mindenki által várt – s a politikai pártok által is szükségesnek tartott – fiskális korrekció, de fennmarad a jelenlegi globális befektetői klíma, egyelőre nem alakul ki válsághelyzet. Vagyis a rosszabb esetben várható hozamemelkedés és forintgyengülés „nem lesz veszélyes mértékű”.
Más elemzők szerint a kedvező inflációs környezet elviekben lehetővé tenné, hogy a jegybank rövid távon csökkentse a kamatot, ám az MNB várhatóan inkább csak a választások után lép. A jegybankári nyilatkozatot meglepődéssel konstatáló Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a NAPI Online-nak úgy vélekedett, hogy amennyiben a globális befektetői hangulat a jelenlegi szinten marad vagy javul, akkor elvben lehetőség van a kamatcsökkentésre, az infláció ugyanis megengedi. Ugyanakkor a fiskális helyzet rossz, ami a kamatcsökkentés ellen szól.
